A válság miatt állástalanná váltak zöme azóta sem talált munkát, és a pályakezdők álláskeresési ideje is hosszabbá vált; emiatt a fiatal, iskolázott szakemberek elvándorolnak a megyéből - fogalmazták meg a megye 2012. évét gazdasági szempontból elemző kiadványban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei igazgatósága, a megyei önkormányzat, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nógrád Megyei Hírlap által megjelentetett "Top 50" úgy fogalmaz: a gazdasági kibocsátás, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alapján Nógrád megye az ország egyik legkritikusabb térsége.
Ötször annyi volt tavaly az egy főre jutó GDP Budapesten, mint Nógrádban, és bár 1,3 százalékponttal csökkent, a 17,5 százalékos munkanélküliségi ráta a legmagasabb volt a megyék rangsorában.
A foglalkoztatottak számának mintegy 3 ezer fős bővülése kapcsán megjegyzik, hogy ez a munkaerőtöbblet nem az üzleti szférában helyezkedett el, hanem zömében közfoglalkoztatás keretében alkalmazták őket.
A Top 50 kitér arra is, hogy 2012-ben a vendéglátásban és az építőiparban volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem Nógrádban (évente, fejenként 1 millió 25 ezer, illetve 1 millió 205 ezer forint), a legjobban pedig a vegyipari vállalkozások alkalmazottjai kerestek, náluk az összeg 2 millió 905 ezer forint.
Az elemzés arra is kitér, hogy a megyében működő 3557 társas vállalkozásból 112-ben rendelkeztek részesedéssel külföldi befektetők. A 30,3 milliárd forintnyi jegyzett tőke 31,5 százaléka volt a külföldi tőke, meghatározóan a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban.
Beszámolnak arról, hogy 2012-ben 17,2 milliárd forintot költöttek beruházásokra a gazdálkodók. Bár ez nyolc százalékkal több az előző évinél, és a növekedés mértéke a nemzetgazdasági átlagot is meghaladta, ez a fejlesztési volumen nem elégséges a megye gazdasági felzárkózásához.
Az ötven legjelentősebb nógrádi vállalkozás nettó árbevétele 193,7 milliárd forintot tett ki, ez a megyei összes nettó árbevétel 62,8 százaléka volt. A megyei exportot is csaknem teljes egészében ők bonyolították le (91,2 százalék).
Az állományi létszámban 4,5 százalékos növekedés jellemezte a kiemelt kört, míg a megye többi vállalkozása 13,8 százalékkal kevesebb alkalmazottal dolgozott, így már minden második munkavállaló a kiemelt ötven vállalkozás alkalmazottja volt.