Amióta üzembe helyezték 2008-ban a világ legnagyobb kísérleti berendezését, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, az LHC 27 kilométeres alagútjában csaknem a fény sebességére felgyorsított protonnyalábokat ütköztettek. Jelenleg az ütközések energiája nyalábonként 4-4 teraelektronvolt, összesen 8 TeV (8 ezermilliárd elektronvolt) - olvasható a CERN honlapján (http://public.web.cern.ch/public/).
Ütköztettek a nagy handronütköztetőben ólomionokat ólomionokkal is. Míg az előbbi kísérletben az anyag építőköveit keresik, köztük a más részecskéknek tömeget adó "isteni" Higgs-bozont, utóbbiban az ősrobbanás után képződött forró "őslevest", a kvark-gluon plazmát próbálják "újraalkotni".
A kísérletek során nyert eredmények teljes megértéséhez azonban szükséges ismerni az ólomionok tulajdonságait ütközés előtti, úgynevezett "hideg" állapotukban, ugyanis az ütköztetések során óriási mennyiségű hő szabadul fel. Az ólomion-proton ütköztetések előnye abban rejlik, hogy eközben nem képződik túl sok hő, ily módon segítségükkel sok fontos részlet megtudható az ólomionok eredeti állapotáról.
A CERN közleménye kiemeli, hogy a csütörtöki kísérletek, a különböző részecskék közötti ütköztetések milyen műszaki kihívást jelentenek.
"Az ütköztetések mindenekelőtt aszimmetrikusak energetikai szempontból. A gyorsító szintjén nem a részecskék, hanem a nyalábok mérete közötti különbségeket észleljük. Az a tény pedig, hogy különböző energiákon változik a nyalábok mérete, befolyással lehet viselkedésükre az ütköztetések során" - magyarázta John Jowett, az ólomionokkal folyó kísérletek vezetője.