- jelentette be az akció pénteki nyitórendezvényén a szervezet környezetvédelmi alelnöke a Nógrád megyei Béren.

Erdős Viktória hangsúlyozta: az OPSZ a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereként harmadik éve vállal aktív szerepet az allergén gyomnövény elleni védekezésben Polgárőrök a parlagfűmentes településekért elnevezésű programjával. E kezdeményezés új programelemeként indítják útjára a Polgárőr parlagfű teszedd kampányt, amelynek célja, hogy június 30-ig országszerte a szövetség több mint 2000 tagegyesületének csaknem 61 ezer polgárőrét vonják be lakóhelyük parlagfű-mentesítésébe - húzta alá.

Jelezte: a kampány elindításával egy időben a szervezet kétnapos környezetvédelmi referens képzést és fórumot is szervezett Béren, ahol az OPSZ Környezetvédelmi Bizottsága a tagegyesületek részére fotó- és videópályázatot is meghirdetett.

Erdős Viktória közölte: a parlagfű visszaszorítását célzó szemléletformáláshoz idén az Országos Polgárőr Szövetség egy neves sportolók közreműködésével készített kisfilmmel is hozzájárul. Ezen kívül júniustól a Baranya megyei egyesületek siklóernyővel és girokopterrel vesznek részt a parlagfüves területek felderítésében, ősztől pedig iskolai előadásokat, vetélkedőket szerveznek. Az OPSZ tervei között szerepel egy országos környezetvédelmi szakmai konferencia megrendezése is.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója előadásában kiemelte: a parlagfű elleni védekezés leghatásosabb formája a teljes termesztéstechnológia rendszerébe integrált megelőzés. Ennek megvalósításában ma még a legjelentősebb szűk keresztmetszetet az ismeretek és a szakképzettség hiánya jelenti - hangsúlyozta hozzátéve, hogy jelenleg a mezőgazdaságban dolgozóknak mindössze 17 százaléka rendelkezik szakmai végzettséggel.

Elmondta: az Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül ellenálló ürömlevelű parlagfű termése akár 40 évig is megőrzi csíraképességét, példányonként naponta egymillió, teljes életciklusában több milliárd pollenszem termelésére képes.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese tájékoztatójában kiemelte: tíz év után, legközelebb 2018-ban készül átfogó gyomfelvételezés hazánkban. A parlagfű jelenleg a legelterjedtebb és legtöbb kárt okozó honi gyomnövény, melynek Magyarország ideális életfeltételeket nyújt, miközben nálunk nincsenek természetes ellenségei.

Kiemelte: e növénnyel szemben 2004 óta "statáriális" a hatósági fellépés. A hatályos jogszabályok alapján minden év június 30-ig a földhasználónak meg kell akadályozni a parlagfű bimbós állapotának kialakulását és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig kötelesek fenntartani. A mulasztókkal szemben - a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától függően - 15 ezertől 5 millió forintig terjedő növényvédelmi bírság szabható ki, szükség esetén akár több alkalommal is - tette hozzá.

A 2013-2015 közötti parlagfű elleni védekezés eredményességét megkérdőjelező, május végén nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésre utalva megjegyezte: a parlagfű pollenkoncentrációjának légköbméterenként 30 alá csökkentése rövid időn belül szakmai és társadalmi szempontból egyaránt irreális elvárás, mely "csak akkor lesz elérhető, ha e gyomnövényt már csak könyvből ismerjük, és nagyritkán külföldről hozza be pollenjét egy-egy kósza fuvallat".

Tarczali Gábor, a Növényorvosi Kamara elnöke ezt kiegészítve kijelentette: a pollenkoncentráció ilyen mértékű visszaszorítása adminisztratív eszközökkel kivitelezhetetlen, de széles társadalmi összefogással is 50 évet igényel. Ugyanakkor az élhető körülmények megteremtése szisztematikus munkával elérhető, melyben döntő jelentőségű a szemléletformálás, valamint a fertőzött területek felderítéséhez szükséges humán erőforrás és pénzügyi háttér megerősítése.