Idén eddig már két olyan szabadtéri tűzeset is történt vármegyénkben, amelyek során hatalmas területen égett a növényzet. Február 10-én Kazáron, 16-án Bér és Szirák között gyulladt meg a száraz fű. Mindkét esetben körülbelül 150 ezer négyzetméteren pusztítottak a lángok.

Kora tavasszal megnő a szabadtéri tüzek keletkezésének a veszélye. Amíg ki nem zöldül a természet, nem indul meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, a legkisebb szikra, vagy hőforrás is hatalmas tüzek kialakulásához vezethet.

A szabadtéri tüzek elkerülése érdekében tartsuk be a tűzvédelmi szabályokat. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, a nádas és a tarló, a kerti munkálatok során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Ahol a települési önkormányzat rendeletben engedélyezi a kerti zöldhulladék-égetést, ott csak a rendeletben meghatározott módon és időben végezhető az égetés. Amennyiben a települési önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, ott tilos zöldhulladékot égetni.

Aki égetéssel szabadulna meg a zöldhulladéktól, az

először győződjön meg arról, hogy van-e erre vonatkozó rendelete az önkormányzatnak;
ha van, nézze meg, mikor szabad égetni;
ha engedélyezik az égetést, gyűjtse egy-két négyzetméteres területen egy kupacba a száraz növényeket;
tisztítsa meg ennek a környezetét, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni;
készítsen ki oltóvizet és valamilyen szerszámot, amellyel kordában tudja tartani a tüzet;
csak szélcsendes időben gyújtsa meg a növényeket;
egy pillanatra se hagyja magára a tüzet;
ha feltámadna a szél, azonnal oltsa el;
ha továbbterjedne a tűz, azonnal értesítse a 112-es segélyhívó számot.

Tűzvédelmi és környezetvédelmi szempontból javasolt a növényi hulladék komposztálása, vagy elszállíttatása.

A tűzvédelmi előírások megszegése az okozott kár és a veszély mértékétől függően húszezer forinttól akár három millió forintig terjedő bírsággal is járhat.

Kapás Márton tű. főhadnagy
szóvivő