Az rendezvényen az egyházközség részéről a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki kivette a részét a munkából, a jelenlévő fiatalok pedig kellemes programon vehettek részt, amelyek megmozgatták az Ipoly „mellől” ide érkező 120 vendéget. A találkozó mottóját Szent Pál apostol efezusiakhoz írott leveléből választották: „Teljesedjetek be Szentlélekkel!”, s akik ott voltunk, bátran állíthatjuk: éreztük Isten kegyelmét és a Szentlélek egyesítő erejét a kellemesen együtt töltött, lelkiekben gazdag napon.
A reggel közös imával kezdődött, majd a házigazda plébánia vezetője, Gyurkó Géza diakónus atya köszöntötte a közelről és távolról ideérkezett fiatalokat. A számos nógrádi és még megyén túli településről érkezetteket ezt követően a vendéglátó város önkormányzata nevében Fenyvesi Gábor alpolgármester köszöntötte. Beszédében megemlékezett a tavalyi templombúcsúról, amikor a plébániaalapítás 80. évfordulóját ünnepelte az egyházközség, valamint a tavalyi városi emlékévről, majd a fiatalok közösségéről beszélt: „Egy olyan fiatal városban, mint a miénk, mindig öröm fiatalokkal találkozni. S különösen nagy öröm látni egy olyan közösséget, amelynek működését a tisztaság, az őszinteség és a kegyelem irányítja.” Ezt követően utalt a katolikus óvoda nemrég megtartott jubileumi ünnepségére is: „Köszönjük Beer Miklós püspök úrnak és a Váci Egyházmegyének, hogy ilyen kitüntetett figyelmet fordít városunkra, amelynek a kommunizmus évtizedei alatt hiteltelenséget, hittelenséget, hitetlenséget kellett elviselni, a városlakók lelkét pedig igyekeztek megtörni.” Példaként hozta fel a tragikus sorsú, de hamarosan megújuló salgótarjáni Kálváriát. „Láthatjuk tehát, hogy sokat szenvedett és sokszor megfélemlített városunk kezd magára találni. Megkeresi múltját, kapaszkodik gyökereibe, s abba a szeretetbe, amely a keresztény egyházak tanítása is.”
A – többek között – Nagymarosról, Szendehelyről, Balassagyarmatról, Őrhalomból, Szécsényből, Bercelről, Herencsényből, Ludányhalásziból érkezett fiatalok szentségimádással folytatták a délelőtti programot, majd Bátyi Sándor és Kis Domonkos, a régiós csapat vezetői tartottak előadást, amelyben a Szentlélek felismeréséről-megismeréséről szóltak. Ezt követte a templomkertben a dicsőítés és a kiscsoportos beszélgetés. A déli ebédet az alkalmi főzőcsapat biztosította Szekeres Géza önkormányzati képviselő vezetésével és segítségével. A Gerelyes Endre Művelődési Házban a megterített asztaloknál az étkezési ima után mindenki meggyőződhetett a gulyás finom ízéről, amely a főzőcsapatot dicsérte.
A délután egyik kiemelkedő programja volt a Lélek útvesztője program, amelyet egyfajta csapatépítő versenynek szántak a szervezők – természetesen a nap mottójának és szellemének megfelelően hitbéli tartalommal megtöltve. A Szentlélek hét ajándékának megfelelően hét állomás volt a városrész pontjain, ahol ötletes feladatokkal, akadályokkal kellett megküzdeni a pontszerzésért. Ezen a vetélkedőn azonban mindenki nyert, hiszen igazi csapattá formálódott a vegyes korosztályú és lakhelyű csoport.
A nap folyamán velünk volt hosszabb-rövidebb időre több környékbeli atya is, így Zachar Béla bátonyterenyei, Varga András salgótarjáni, Lengyel Zsolt ludányhalászi plébános, és Kovács András salgótarjáni káplán is. A napot záró szentmisét a jelenlévő atyák közösen mutatták be: a főcelebráns Vagyóczky József esperes, cserhátsurányi plébános volt, koncelebráltak: Czombos József berceli és Horváth Bertalan őrhalmi plébános, Csák András balassagyarmati káplán, és dr. Farkas László atya az egyházmegye ifjúsági lelkésze, korábbi salgótarjáni káplán, ő mondta a fiatalok nyelvén megfogalmazott szentbeszédet is.
A Szentlélek működését a kávéval mutatta be, amelyet először cukor nélkül, majd felkavaratlanul, legvégül pedig felkavarva kóstoltatott meg a jelentkezőkkel: „A kávé cukor nélkül keserű, egy keresztény a Szentlélek nélkül emészthetetlen, borzasztó, keserű. Senki nem fogja megkívánni, hogy Krisztus tanítványa legyen, ha lát egy keresztényt, akinek az életén nem látszódik a változás. Az az örömhír számotokra, hogy akiben ott van a Szentlélek, annak egy kicsi dolog kell még, hogy érezze, hogy felkavarja az Isten az életét: engedd meg, hogy a Szentlélek betöltsön. Kérd őt! Ha nem engedjük, hogy átjárjon, átformáljon, akkor csak kényszerleszállást hajtott végre a bérmálásban, mert nem engedjük meg neki, hogy működjön az életünkben.” Saját személyes példát is mondott: egy fáradt nap után nem akart gyóntatni menni, de belül érezte, hogy mennie kell – nagy szükség volt rá, mert olyan ember jött hozzá, aki legalább harminc éve nem gyónt, és olyan is jött, aki öngyilkos akart lenni. „Ha a Szentlélekre figyelsz, meg fogod tapasztalni, hogy vezetni fog finom indításokkal. Nem erőszakos – a szíved mélyén valamihez kedvet ad. Érezteti veled, hogy ezt meg kell tenned. Lehet, hogy nincs hozzá kedved. Nem baj, csak tedd meg! Meg fogod tapasztalni, hogy de jó, hogy hallgattam a Szentlélekre!”
A szentmise végén a résztvevők és a plébánia fiataljai Gyurkó Géza diakónus atyát köszöntötték, majd Heinczinger Zorán, a régiós csapat egyik vezető tagja köszönte meg a vendéglátást a plébániának, a közös imát az atyáknak és a részvételt a fiataloknak. A szentmisét követően valamennyi csoport lelki élményekkel gazdagon indult haza.

Kép és szöveg: Veszelovszki Balázs