A Salgótarjánban aláírt dokumentumban az egyházak azt is vállalták, hogy a megelőzés érdekében részt vesznek a védelmi bizottság által szervezett gyakorlatokon, felkészítéseken. A határozatlan időre szóló szerződés aláírása utáni sajtótájékoztatón Szabó Sándor kormánymegbízott, a védelmi bizottság elnöke elmondta, a megyék közül Nógrád egyedüliként kötött ilyen szerződést 1988-ban, felismerve, milyen erős a kapcsolat a hívő ember és a lelkész között, amit arra is fel kell használni, hogy veszélyhelyzetekben ne csak az állam nyújtson segítséget, hanem az egyházak is.
Az elnök példaként említette az utóbbi évekből, hogy Litkén egy idős asszonyt azonnal ki kellett telepíteni, mert a háza veszélybe került az áradás miatt, ő viszont csak a plébános szavára hagyta el a házat. Hasonló eset történt Karancsalján is egy földcsuszamlásnál, ahol szintén a plébános hozta ki az idős lakót a veszélyeztetett házból.
Az egyházak részéről Szabó István, a Magyar Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, Fabinyi Tamás, a Magyar Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke és Beer Miklós, a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének püspöke írta alá a megállapodást. Az egyházi vezetők Borsodból, Veszprém megyéből vagy a nógrádi Mátrakeresztesről is említettek példákat arra, hogy a jó szándékú emberek segítségnyújtását is koordinálni kell.
Beer Miklós azt mondta, a rendszerváltás előtti bizalmatlansággal szemben mára magától értetődő, hogy az egyházak a Jóisten előtti felelősséggel akarnak részt venni a segítségben, függetlenül attól, hogy a bajba jutottak templomba járó emberek-e vagy sem.
A megállapodás értelmében az egyházmegye és az egyházkerületek vállalják, hogy katasztrófahelyzetben közreműködnek az ellátásban, biztosítják az információáramlást, megelőzendő a pánikhangulatot. Emellett karitatív szervezeteik bevonásával segítik a felajánlások gyűjtését, elosztását, mozgósítanak a védekezésre, és a károsodott területeken lelki gondozásban részesítik a rászorulókat.