A Habitat for Humanity Magyarország, az Autonómia Alapítvány, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége és a Roma Polgárjogi Mozgalom Kállói Egyesülete helyi roma családok házait újította fel önkéntesek és a házakban élő családok részvételével. A kezdeményezés célja az volt, hogy szakemberek segítségével a résztvevők újratanulják, - tanítsák ezt a régi módszert, amit aztán a családok saját maguk is tudnak alkalmazni a későbbiekben.
A földművelés kezdetei óta ismert építőanyag a vályog. Magyarországon 50 évvel ezelőttig nem veszített népszerűségéből, hisz olcsó, elérhető és könnyű vele bánni. Mára a többség mégis elfelejtette ezt, és a házak természetes öregedése nehéz feladatot állít, különösen a szegény családok elé. Ezért döntöttek úgy a civilek, hogy megrendezik a hagyományos, sarazásos technikát felelevenítő eseményt Kállón. A szervezetek munkatársai önkéntesek bevonásával rászorulók házait újították fel egy kétszer egynapos akció keretében.
A program első napján az építőanyagok (vályog, szalma, homok és pelyva) előkészítését végezték el a résztvevők. A vályogot áztatni és keverni kellett, a szalmát pedig aprítani és áztatni. A második napon került sor a sártapasztásra, melyet hagyományos módszerrel, kézzel, több rétegben tapasztva végeztek el a résztvevők.
Sártapasztással elsősorban vályogházak falának javítását lehet elvégezni, de alkalmas téglából vagy más anyagból készült épületek külső felületének kezelésére is. Utóbbi esetben dróthálót kell a falra szögelni a sártapasztás előtt. A sár jól szigetel, olcsó, könnyen, különösebb szakértelem nélkül felvihető és könnyen javítható. Meszelés után esztétikus látványt nyújt. Ha a megfelelő módszerekkel megvédjük a nedvességtől, akkor sokáig védi a házat és lakóit a hidegtől és melegtől.
Magyarországon az utóbbi évtizedben sokat javult a lakások minősége, de továbbra is nagy területi különbségeket találunk ebben a tekintetben. A hátrányos helyzetű térségekben, azaz az ország keleti, észak-keleti részén és a Dél-Dunántúlon a rossz minőségű lakások aránya az országos átlag kétszerese. Különösen rossz a helyzet, ha a roma lakosság helyzetét nézzük. A teljes roma lakosságnak ugyanis csaknem harmada él rossz minőségű, romos lakásokban, szemben a teljes lakosság 8 százalékával.
A lakásminőség nagyban összefügg a lakhatási költségekkel is. Hisz a rossz minőségű – szigetelés nélküli, korszerűtlen nyílászárókkal felszerelt – lakásoknak jóval magasabb a fűtésköltsége, ami komoly megfizethetőségi problémákat jelent a családok számára. A legalacsonyabb jövedelműek akár jövedelmük felét is rezsire költik, ami az alapvető szükségletek kielégítését is veszélyezteti.
A sártapasztásos technikát felelevenítő esemény egy-egy napján 15-20 önkéntes dolgozott, három házon végezték el a legszükségesebb felújításokat. A munkát a helyi családok folytatják majd tovább a két nap alatt átadott ismeretek segítségével. A technológia ismeretéhez szükséges tudnivalókat a szervezetek össze is gyűjtötték, és egy egyszerű útmutatóban átadták a családoknak. A kiadványt elérhetővé teszik majd a honlapjukon is.