A ballonpumpa-kezelés gyakorlati megoldását az utolsó ötven évben dolgozták ki. Infarktus után a szívizomzat olyan rossz állapotba kerül, hogy az életben maradáshoz segítségre van szüksége. Az aortába bevezetett ballon a szív működésével pontosan egyező ütemben fölfújódik és ezzel közvetett módon támogatja a legyengült szívet. A combverőéren keresztül bevezetett cső a beteg testméretétől függő átmérőjű, így egyénileg szabályozható a szükséges pumpaméret, hiszen a műszer napokon keresztül segítheti a beteg vérkeringését.
Amikor a szív bal kamrája ellazul, az első másodpercekben a ballon fölfúvódik, ezáltal az áramló vér teljes egészében a koszorúerekbe áramlik, és ezzel a lehető legjobban biztosítja a beteg saját szívizmának vérellátását.
Amikor a bal szívkamra elkezd összehúzódni, a ballon teljesen ellazul, így a szív által kilökött vér a lehető legkönnyebben áramlik a testbe, mérések szerint 40 százalékkal növelve a véráramlást, ugyanakkor arányosan csökkentve a beteg szív munkáját.
39 német kórházban vizsgálták a ballonpumpa-kezelés hatékonyságát. Az Európai Szívgyógyász Társaság kongresszusán Holger Thiele, a munkacsoport előadója az eredményeket ismertetve hangoztatta, hogy a ballonpumpa kezelés a hasonlóan rossz vérkeringésű, kontrollcsoport tagjaihoz képest a betegek állapotát értékelhetően nem javította.
Az igen jó elmélet és a fantasztikus technika alapján sok esetben használják a ballonpumpát: Európában az ilyen betegek 25 százalékában, az Egyesült Államokban 39 százalékban. Most a műszergyárak jelentős fejlesztést ígérnek. A vizsgálat nyomán a szívgyógyászati kezelés legjobb módszereit ajánló javaslat erre vonatkozó pontjainak újrafogalmazását javasolják a szakértők.