Hírek
2023. Július 25. 06:20, kedd |
Belföld
Forrás: MTI
Blaha Lujza színésznő, a „nemzet csalogánya”...
![Blaha Lujza színésznő, a „nemzet csalogánya”...](/external/image_cache/a/b/9/ab9d63f7a4869950dec304eea4017d1e.jpg)
olyan dalokat vitt diadalra, mint a Cserebogár, sárga cserebogár, a Mi mozog a zöld leveles bokorban.
Teltkarcsú termete, bájos arca, gyönyörű énekhangja, hol érzelmes, hol dévajkodó kedvessége valósággal predesztinálta a népszínmű-szerepekre. E műfaj, melynek legkiválóbb tolmácsolója volt, az ő stílusához igazodva őrizte meg romantikus, stilizált és irreális jellegét.
Blaha Lujza 1850. szeptember 8-án született Rimaszombaton Reindl Ludovika néven, anyja Ponti Aloiza színésznő volt. Apja, Reindl Sándor huszártisztként végigharcolta a szabadságharcot, majd Várai néven lett vándorszínész.
A korán árvaságra jutott kislányról egy Kölesi nevű színészcsalád gondoskodott, hétévesen még nem járt iskolába, viszont apróbb szerepekben Várai Lujza néven már színpadra lépett.
A vándortársulat saját gyermekének tekintette, ő volt a Cukorbaba, akit mindenki dajkált. Gyönyörű, tiszta hangját hamar felfedezte a szakma is: 1864-ben már a budai Népszínházban játszott, majd Szabadkára szerződött.
Itt találkozott Blaha János karmesterrel, aki hamar felfedezte az ifjú színésznő értékeit, s taníttatni, menedzselni kezdte.
1865-ben összeházasodtak, és habár Blaha négy év múlva meghalt, özvegye – bár még két házasságot kötött – nevét hálából élete végéig viselte. 1866-ban Blaháné Debrecenbe szerződött, itt vált országos hírű primadonnává, akire felfigyelt a főváros is.
Magánélete mentes volt a botrányoktól.
Szigligeti Ede 1871-ben szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol először a Tündérlak Magyarhonban című népszínműben lépett fel óriási sikerrel. 1875-ben az újonnan felépült Népszínház tagja lett, amelyet aztán ő tett a pesti német színházak diadalmas vetélytársává.
Itt lett Blaha Lujza a mindenkori magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, a „nemzet csalogánya”.
1926. január 18-án halt meg Budapesten. Két nappal későbbi temetését egy ország gyásza kísérte, a szertartást a korabeli krónikások Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc búcsúztatásához hasonlították.
A ravatalnál kétszáz fős cigányzenekar búcsúztatta a nemzet csalogányát, aki a Kerepesi úti temetőben Jókai Mór és Ady Endre mellett kapott díszsírhelyet. Emlékét Budapesten a róla elnevezett tér, és egykori lakóházán elhelyezett emléktábla őrzi.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Július 19. 08:17, péntek | Belföld
Csányi Sándor csalódott, de nem tartja kudarcnak az Eb-t
2024. Július 19. 08:16, péntek | Belföld
Szombatról elhalasztották a Balaton-átúszást
Csütörtökön a szervezők elhalasztották a szombatra tervezett Révfülöp és Balatonboglár közötti 42. Lidl Balaton-átúszást.
2024. Július 19. 08:15, péntek | Belföld
Pénteken és vasárnap napos, szombaton felhős idő várható
Pénteken és vasárnap napos, meleg idő lesz, de szombaton előbb a Dunántúlon, majd később a középső országrészben is felhős idő várható, néhol esővel
2024. Július 19. 08:13, péntek | Belföld
Rétvári Bence: elfogadhatatlan, ami a szolnoki kalandparkban történt
Elfogadhatatlan és felháborító az, ami a szolnoki kalandparkban készült videón látható - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-vel.