Országszerte tizenkét esetben fordultak eddig bírósághoz az ügyészek olyan szerződések kapcsán, melyek külföldi állampolgároknak biztosítottak tulajdon-, vagy holtig tartó haszonélvezeti jogot, magyar termőföldre. A legtöbb eljárás Veszprém megyében van folyamatban. Két ügyet már tárgyal a Veszprémi Törvényszék. Az új büntető törvénykönyv, igaz nem visszamenőleges hatályú, de kimondja, hogy a korábban kötött, színlelt adás-vételi szerződések, zsebszerződések felhasználása jogszabályellenes. A színlelt szerződések semmisek, így ha a színlelt körülmények bizonyítást nyernek, a korábbi tulajdoni viszonyok állhatnak vissza.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint zsebszerződések révén közel egymillió, de akár másfél millió hektár magyar földterület is külföldiek kezébe kerülhetett, többségében a Dunántúlon. Elsősorban állampolgárok köthettek ilyen szerződéseket a magyar területekre. A zsebszerződések kivizsgálására tavaly márciusban tárcaközi vizsgálóbizottságot állítottak fel. Azokat a gyanús ügyleteket, melyeket most az ügyészségek, illetve már a bíróságok vizsgáknak, zömében a bizottság tárta fel és jelentette a hatóságoknak. De nagyon sok bejelentés, többek közt önfeljelentés is érkezett a vidékfejlesztési tárcához, azok részéről, akik így kívántak mentesülni a felelősségre vonás alól. Budai Gyula a VM parlamenti államtitkára ugyanis korábban kijelentette, 2014. május 1-től már nem lehet spekulációs céllal földet szerezni Magyarországon. Azok a vevők, eladók, szerződések megkötésében közreműködő ügyvédek, közjegyzők pedig, akik külföldi állampolgárokat a magyar földek megszerzésében segítették, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek az új BTK szerint. A fél éves moratórium – ameddig valaki magát önként feladhatta, tavaly novemberben lejárt.

Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, akik az elmúlt időszakban aktívan segítették a tárcaközi vizsgálóbizottság munkáját. Fazekas Géza szóvivő arról tájékoztatta Hírcentrumunkat, hogy a 2012-13-as években hozzájuk érkezett mintegy 43 kérelem többségét elutasították, mert azok nem ütköztek jogszabályba, több esetben a hozzájuk megküldött szerződésben szereplő fél a megállapodás aláírásakor már magyar állampolgár volt. „Nyolc ügy kivizsgálása még folyamatban van, tizenkét esetben viszont az ügyészség bírósághoz fordult, a legtöbb, keresetet a Veszprém Megyei Ügyészség terjesztette elő. Zala megye a második a sorban, itt három per indult tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmisségének a megállapítására” – mondta a szóvivő. Hozzátette, állampolgári bejelentés alapján vizsgáltak többek közt egy 2450 m2 nagyságú hévízi szántó és gazdasági épületre megkötött adásvételi szerződést, az ügyben a magyar állampolgárságú vevő végrendeletet készített, melyben úgy rendelkezett, hogy halála esetén az ingatlant 1/1 tulajdoni arányban osztrák állampolgár örökölje meg. Zala megyében a három perből kettőnél már született elsőfokú határozat, mely során részleges semmisséget állapítottak meg a korábban megkötött szerződések kapcsán.

Veszprém megyében a holtig tartó haszonélvezeti joggal trükközhettek. Fazekas Géza elmondta, a Veszprém Megyei Főügyészség illetékességi területén 8 keresetet terjesztett elő az ügyész, mert osztrák és német állampolgárok javára holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított az eladó a 2002. január 1. napját követő szerződéseivel. Emlékeztetett, a termőföldről szóló törvény 2002 óta tiltja a haszonélvezeti jog szerződéssel való alapítását, ezért az ez után létrejött kontraktusok érvénytelenek.

Információink szerint a vizsgált szerződések nagy területű balatoni, illetve Pápa környéki földeket érintenek. Bár erről hivatalos információt még nem kaptunk, úgy tudjuk, két per már megkezdődött Veszprém megyében. A kétes szerződésekről szeptemberben is több alkalommal tárgyalnak, s egy máig praktizáló közismert veszprémi ügyvéd is idézést kapott, ellenjegyzése ugyanis több zsebszerződésen is szerepel.