Ebből az alkalomból szerveztek látogatást a sajtó munkatársai számára a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben kedden, bemutatva az elítéltek mindennapi életét, az oktatást, a foglalkoztatást.

Budai István, a balassagyarmati intézet parancsnoka elmondta: Magyarország legrégebbi, 1845-ben épült börtönében mintegy 500 férfi elítéltet tartanak fogva, a munkaképesek több mint 85 százaléka napi rendszerességgel dolgozik. Az elítéltek fele börtön, 35 százaléka fegyház fokozatban tölti büntetését, 15 százalékuk előzetes letartóztatásban van.

A Nógrád megyei intézetben évente indítanak oktatást az általános iskola ötödik-nyolcadik osztályában tanulók számára átlagosan 70-80 fővel, több éve érettségire is felkészítenek, és tavaly ketten is a börtönben vették át diplomájukat.

Az elítélteknek elsősorban építőipari szakmákat oktatnak, de három éve közösségi mentorasszisztens-képzést is indítottak.

A parancsnok arról is beszámolt, hogy a '90-es évekig zárt rendszert képzett a büntetés-végrehajtás, de a börtön már beépült a város életébe, a balassagyarmatiak elfogadták, hogy az elítéltek rendszeresen kint dolgoznak. Ők újították fel például a Palóc ligetet, rendbe tették a buszmegállót, de karbantartást is végeznek a fogyatékossággal élő gyerekeket gondozó Reménysugár Otthonban.

Próbálnak mindent megtenni azért, hogy megmaradjak a családi kapcsolatok, így az öt éve működő mesekörben az elítéltek DVD-re veszik fel az általuk feldolgozott népmeséket, és ezt adják gyerekeiknek a karácsonyi ünnepségen. Van olyan gyerek, aki a DVD-n keresztül ismerte meg az apját - mondta Budai István.

A fogvatartottak a fél ötös ébresztő után fél 6-kor vonulnak le az udvarra, majd 6-tól délután 2 óráig tart a munkavégzés. Az ebéd és az egy óra levegőzés után este fél 8-ig szabad programokon, könyvtárban, foglalkozásokon tölthetik az időt, és tévét nézhetnek az este tíz órai villanyoltásig.

Bemutatták a börtön területén működő, átlagosan 300 elítéltet foglalkoztató Ipoly Cipőgyár Kft. szabászatát, fröccsöntő műhelyét, és az éppen zajló bőrdíszműves tanfolyamot. Megnézhették az újságírók a faipari műhelyt, egy négy- és egy nyolcszemélyes zárkát, és a 2009-ben freskóterápia keretében kialakított börtönkápolnát. Akkor festőművészek és elítéltek együtt végezték a munkát, és a fogvatartottak közül hárman a szabadulásuk után is a civil művészcsoporttal dolgoztak.

A kápolna adott helyet annak a programnak is, amelynek keretében sértettek és az őket ért, hasonló bűncselekményt elkövető elítéltek találkoztak. A négy elítéltet nagyon nehéz volt meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a szembenézésben, előtte velük is pszichológus foglalkozott.

Beszélt egy hat év hat hónapos büntetését töltő elítélt ("időm van, a bíró úr adott"), egy 12 éves fiú apja, aki a targoncavezetői tanfolyamot végezte el, a képzés során a konfliktuskezeléssel is foglalkoztak. Azt mondta, hogy a családja szerint érezhetően kevésbé agresszív, mint amilyen volt.

A most lezárult országos projekt "TEtt - program az áldozatokért és a tettesekért" címmel vált ismertté. Célja az volt, hogy az ország minden büntetés-végrehajtási intézetében elősegítse a fogvatartottak társadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedését, és csökkentse a bűnismétlés kockázatát.

A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, 2,977 milliárd forintból, a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága együttműködésében valósult meg.

Az ország 28 intézetében mintegy 18 300, zömmel alacsony iskolai végzettségű fogvatartott él. A projektbe bevont 5700 elítélt megtanulta, hogyan keressen munkát, és hogyan tartsa azt meg, 1200-an többek között parkgondozói, konyhai kisegítői vagy targoncakezelői szakmát szereztek.

Balassagyarmaton 55-en vettek át bizonyítványt a TÁMOP keretében (amit 60 elítélttel indítottak), targoncavezetőként, zsaluzó ácsként és faipari gépkezelőként végeztek. Része volt a képzésnek az életvezetési tréning, megtanulták például, hogyan kell beosztani egy hónapra 40 ezer forintot.

Fotó: Komka Péter.