Városlista
2024. november 23, szombat - Kelemen

Hírek

2011. December 22. 07:54, csütörtök | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Az MNB hajlandó a jövőben újabb likviditásnövelő programot indítani

Az MNB hajlandó a jövőben újabb likviditásnövelő programot indítani

A jegybank stábja már elkészült a decemberi inflációs jelentéssel, amelynek ismeretében hozta meg döntését kedden a jegybank monetáris tanácsa.

De ebből csak a főbb irányszámokat közölte a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke. Az MNB 50 bázisponttal 7 százalékra emelte az irányadó rátát.

A kamatdöntést követően elhangzott, hogy amennyiben hazánk kockázati megítélése és az inflációs kilátások tovább romlanak, úgy további kamatemelés lehet szükséges. A határidős kamatkontraktusokból azt lehet megállapítani, hogy a piac 3 hónapos időhorizonton még egy újabb 50 bázispontos kamatemelésnek is ad esélyt. A monetáris szigor fenntartása mellett 2013-ra elérhető a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs célja. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel fogja kísérni az adóemelésektől megtisztított maginflációs ráta alakulását.

A kamatdöntés hátterében állt, hogy a monetáris tanács szerint jövőre stagnálhat a gazdaság és csak 2013-ban kerülhet ismét növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye elmarad a potenciális szinttől. A világgazdaság várható lassulása tovább fékezheti a hazai exportot. Idehaza a munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalék felett mozoghat, amely az adóemelésekkel és a gyenge forint nyomán erősödő hitelterhekkel együtt alacsony belső keresletet indukál, így a fogyasztás sem támogathatja még hosszú időn át a gazdasági növekedést. A fogyasztói árak alakulásában az indirektadó-emelések inflációnövelő hatását a lomha fogyasztás ellensúlyozhatja. A háztartásoknak idő kell, hogy mérlegüket stabilizálják. A kormány megszorító intézkedései, a jövedelmi helyzettel kapcsolatos bizonytalanság, visszavetik a fogyasztói bizalmat.

Bár a csődkockázati feláraink az utóbbi hetekben csökkentek, a magas deviza- és bruttó államadósság, a költségvetési célok teljesülése és az eurozóna válságának eszkalálódása miatti bizonytalanság sérülékennyé teszik a hazai pénzpiacot, ennélfogva hazánk továbbra is érzékenyen reagálhat pénzügyi sokkokra. Szükség van a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodásokra, mert ezzel csökkennek a finanszírozási kockázatok.

A kamatemelésekre szükség volt a növekedési kilátások és hazánk kockázati megítélésének romlása, valamint az inflációs ráta növekedése miatt. Simor András elmondta, hogy a magyar kormány nem tartja tiszteletben a jegybanki függetlenséget azzal, ha a jegybank kamatemeléseit kritizálja, ugyanis azok az árstabilitási cél elérését, mint a jegybank legfőbb feladatát célozzák.

A jegybanktörvénnyel kapcsolatosan az MNB elnöke elmondta, hogy nem tartja jó ötletnek ilyen sebességgel megszavazni az új jegybanktörvényt, mert egy ilyen lépés nagyon kockázatos, s egyáltalán nem szolgálja a pénzügyi stabilitást. Simor András sem a monetáris tanács növelésével, sem pedig a pénzügyi felügyelettel történő összevonással nem ért egyet.

A hazai bankrendszert az MNB számos csatornán keresztül támogatta eddig is és ha kell, támogatja a jövőben is. 1 napos, 3-6 hónapos devizacsere ügyleteket kötött a kereskedelmi bankokkal, de hosszabb futamidejű jegybanki tendereket is nyújtott. A bankrendszerben elfogyott a többlettőke, amelyből a bankok a hitelkínálatot növelni tudták. Az MNB egy évig fenntartotta a jelzáloglevél-vásárlási programot, de ennek kihasználtsága sajnos csekély volt, elmaradt a jegybanki várakozásoktól. Az MNB hajlandó lesz a jövőben ezt a programot újraindítani, de azt tudni kell, hogy ezek a likviditásnövelő programok koránt sem vethetők össze az angolszász területen eddig látott – akár a Fed, akár a BoE által életre hívott – kötvényvásárlási programokkal.

Magyarországon az értékpapírpiac – főleg a vállalati kötvények piaca – olyan kis része a gazdaságnak, hogy a jegybanki likviditásnövelő intézkedések reálgazdasági hatása elhanyagolható. Idehaza a kereskedelmi bankok – az eurokrízis elhúzódása nyomán – csak nagyobb költségekkel jutnak külföldi forrásokhoz, ezért visszafogják a hitelezést, következésképpen a vállalatok pedig a beruházásokat. 2012-ben csökkenhet a beruházási aktivitás, jóllehet a feldolgozóiparban e téren várható egy-egy kiemelt fontosságú projekt.

A monetáris tanács üdvözölte a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodást, mely könnyít a devizaadósok terhein, és erősítheti a bankok hitelezési aktivitását - minderről a Quaestor elemzői számoltak be.


OrientPress Hírügynökség

Címkék: jegybank, mnb, Simor András

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 23. 08:23, szombat | Belföld

Mávinform: helyreállították a pénteken leszakadt felsővezetéket Kelenföldön

Valamennyi vágányt átadtak a vonatforgalom részére Budapesten, a kelenföldi állomáson, miután szombaton hajnalban befejezték a pénteken leszakadt felsővezeték végleges helyreállítását

2024. November 23. 08:22, szombat | Belföld

Orbán Viktor: december 12-én szavazhatják meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól -

2024. November 23. 08:20, szombat | Belföld

Kövér László: lehetőséget kell adni a tehetség és a szorgalom kibontakozásának

Fontos, hogy lehetőséget adjunk a gyerekekben meglévő tehetség és szorgalom kibontakozásának, az ösztöndíjrendszer pedig biztonságot ad tanulmányaikhoz –