- mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás alapító elnöke az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Világszerte problémát okoz lépést tartani a technológiai fejlődéssel, de Magyarországon az egészségügyi intézmények védelmében rosszabb a helyzet, mint Európában - mondta.

A szakértő kifejtette: a legnagyobb hatalom az adat, és annak az elemzése, a világ legjelentősebb cégei nem bankok, hanem technológiai vállalkozások. Ma már szinte mindenért az adatunkkal fizetünk: az ingyenes internetes keresőprogramok, a közösségi média azért vannak, mert az adatok hatalmas értékké váltak - mutatott rá.

Ezen belül az egészségügyi adatok, amelyek kereskedelmi célból hasznosíthatóak, a legsérülékenyebb és legérzékenyebb adatok.

Elmondta: a becslések szerint 2020-ra 100 milliárd olyan eszköz lesz a világon, ami egészségügyi adatot kezel, tárol vagy továbbít okostelefonra, számítógépre. Minden emberre 5-6 ilyen eszköz jut majd, ami napi egy gigabájt adatot állít elő. Mindez a veszélyek sokaságát hordozza magában - fejtette ki.

Az egészségügyi intézmények informatikai védelme nagyon rosszul áll, és alacsony szintű a dolgok internete (IoT) - például okoskarkötők - területén is.

Kitért arra is, hogy néhány cég már összefogott, és az egészségügyi eszközök használatához adatvédelmi piaci sztenderdek kidolgozásában működnek együtt, ami komplex, szabályozói oldalról is.