Zukor Adolf 1873. január 7-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricsén, egy zsidó kereskedőcsaládban. Négy elemit végzett Mátészalkán, majd nagybátyja abaújszántói vegyesboltjában dolgozott inasként.

Részben korai árvasága kényszerítette rá, hogy tizenöt évesen Amerikában próbáljon szerencsét. A mellényzsebébe varrt huszonöt dollárján kívül semmije nem volt, egyetlen idegen nyelven sem beszélt – olvasható a Magyar Hollywood Tanács közleményében.

Zukor Adolf a világ egyik legnagyobb filmstúdiója, a Paramount Pictures alapítójaként vonult be a köztudatba. Már a legelső, 1929-es Oscar-díjátadón kitüntették, de igazi jelentőségét az 1949-ben neki ítélt tiszteletbeli díj mutatja legjobban, amire szerényen ennyit véstek:

Az amerikai játékfilm atyja.

Kulcsszerepet játszott a klasszikus stúdiórendszer kialakításában, az általa alapított Paramountnak – a mintegy ötezer film között – olyan műveket köszönhetünk, mint A Keresztapa vagy a Mission: Impossible-sorozat.

Magyarok Hollywoodban

Zukor magyar gyökereire mindig is büszke volt, ezt mutatja, hogy élete során többször is ellátogatott nemcsak a fővárosba, hanem szülőfalujába, Ricsére is. Zukor a gyökerek ápolása mellett a magyar tehetségeket is előszeretettel támogatta.

A századforduló környékén ezrek emigráltak az Egyesült Államokba, és Magyarország is számos legendás színésszel szolgálta ki a hollywoodi filmgyártást, ahol, úgy hírlett, a magyar volt a második nyelv.

Ezt bizonyítja a legenda is, mely szerint Zukor irodájának falán lógott az a felirat: "Nem elég magyarnak lenni, tehetség is kell hozzá."

Szülőfalujában kutat létesített, a híres Juhász-kutat, illetve minden új házasembernek huszonöt dollár nászajándékot küldött, annyit, amennyivel Ricse híres szülötte tizenöt éves korában Amerikában elkezdte az életét.

A filmgyáros magánélete példaértékű volt, erdőbényei születésű feleségével, Kaufman Lottie-val ötvenkilenc évig éltek együtt, két gyermekük született: Eugene és Mildred. Ricsén a művelődési ház és a csárda viseli nevét, szülőházában emlékmúzeum létesült, és emléktáblát állítottak tiszteletére.

A Magyar Hollywood Tanács január 7-ét Zukor Adolf-emléknappá nyilvánította, ezért 2025. január 7-én is megemlékezést tartanak Ricsén, ahol megkoszorúzzák Zukor emléktábláját, és megtekintik az amerikai James Foirsher Zukorról szóló alkotását, a Hollywood Mogul háborúi (The Hollywood Mogul Wars) című filmet, amely a Magyar Hollywood Tanáccsal és az Origo Filmstúdióval együttműködésben készült.

Adolf Zukor 1937 körül Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A sztárcsináló
Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy a hollywoodi filmgyártás megalapozásán túl Zukor sikerének volt egy másik kulcsa is, amelyre egy egész reklámszakemberekből, sajtósokból álló rendszert épített fel: ez pedig a sztárcsinálás, attól fogva, hogy miként kell kiválasztani a megfelelő karaktert, egészen addig, hogyan kell életben tartani a filmcsillagokat körülvevő mítoszt.

A ragyogás lehetőségéért viszont sokat követelt cserébe, lojalitást és fegyelmezett munkát a művészektől, arról nem is beszélve, hogy más cégektől nem fogadhattak el felkérést, máshol nem forgathattak. Fél évszázados pályája és hosszú életútja során számos, a filmiparban alkalmazott technikai újítást megélt, amelyeknek létrejöttét sokszor maga kezdeményezte. A nickelodeonoktól a némafilmeken át a hangosfilmre történő átállásig, majd a 3D-vel való kísérletezésig minden szituációban helyt tudott állni, szilárd alapokra helyezve ezzel a filmgyártás jövőjét.

A filmmogul emlékét a Magyar Hollywood Tanács azzal is őrzi, hogy megalapította az Adolph Zukor-díjat, amelyet 2018 óta adnak ki.

Eddig mások mellett Rófusz Ferenc, Szabó István, Deák Kristóf, Herendi Gábor, Káel Csaba, Csupó Gábor, Koltai Lajos, Koltai Róbert és Bodrogi Gyula kapta meg.