Mit okoz egy földrengés a felszínen? Erről esik leginkább szó, ha bárhol bekövetkezik efféle természeti jelenség. De mi történik a felszín alatt?
Ágasvár déli oldalán található a harminc méter mélységű, háromszázhetven méter hosszú természeti képződmény, amely a tektonikus mozgások során feldarabolódott közetblokkok – ma is tartó – átrendeződésével alakult ki. Nos, nagy valószínűséggel, az április 23-i földrengés otthagyta a nyomait ebben a mélységi rendszerben. Ennek egyik kiváló ismerője, a nyolcvanas években Manga Mihállyal itt jelentős feltárási eredményeket is elért Buda László számolt be a részletekről a Nógrád Megyei Hírlapnak. Mint elmondta, egyrészt főfalak repedtek meg, továbbá vannak olyan kisebb járatok, amelyek tovább szűkültek, a barlangász szerint olyan mértékben, hogy már nekik sem ajánlatos bemenni ezekre a helyekre. A labirintusszerű, omladékos járatok miatt az üregrendszer alapjában véve is nehezen bejárható, lezárt, csak a Bükki Nemzeti Park hozzájárulásával gyakorlott barlangjárók számára látogatható.
barlang2A salgótarjáni barlangász elmondta: az úgynevezett nagyteremben eltűnt, levált a mennyezeti rész egy darabja, de ezeknél nagyobb változást is észleltek, mégpedig annál az eddig öt-hat méter átmérőjű területnél, amelynek energiaelszívó hatása van. Ez ugyanis tíz-tizenöt méternyire szélesedett vagyis megduplázódott a nagysága. Buda László úgy ítéli meg, hogy veszélyesebbé vált a Csörgő-lyuk az április végi, nyolc-tíz kilométer mélységben történt, 4,8 erősségű, Heves megye tizenhárom településén kisebb károkat okozott földmozgás energiahullámai következtében. Szerinte érdemes lenne megnézni, hol, mi történt még ezzel összefüggésben például Szilváskő harmicnégy regisztrált barlangjában vagy esetleg Szentkúton, bár ez utóbbi helyen a mészkőszerkezet valószínűleg masszívnak, ellenállónak bizonyult.
Szeizmológusok (földrengéseket kutató szakemberek) szerint nem lehet előre kiszámítani, megtudni, hogy a Kárpát-medence ebből a szempontból viszonylag csendes közepén mikor jöhet komolyabb rengés. Itthon egyébként évente száz-százhúsz kisebbet mérnek, a hevesihez hasonló mértékűek két-három évente fordulnak elő. Tenken, ahol legnagyobb volt a riadalom, s házak tucatjaiban keletkezett kár, a földmozgás előtt az egyik portán három napon át mindig ugyanazon a helyen ásta ki – a gazdái által rendre betemetett – gödröt egy házőrző. A harmadik napon este aztán bezárták az ebet, s azon az éjjelen riadtak a rengésre a település lakói..
Az értékeire tekintettel védettnek nyilvánított Csörgő-lyuk-barlangról most film készült, ami megörökíti, bemutatja majd a hely érdekességeit, különlegességeit. Talán olyan dokumentum lesz majd ez, ami később „utolsó szemtanúnak” bizonyul... Buda László ugyanis attól tart, hogy ha bekövetkezik még egy olyan rengés, ami a bejárati részre hat, Csörgő-lyuk már csak emlék lesz.

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap