A magyarországi kórházak többsége évek óta komoly likviditási és pénzügyi problémákkal küzd, az ellenőrzött húsz kórház pénzügyi egyensúlya 2009-ben nem volt biztosított - közölte Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.

A számvevők 2009 és 2012 első féléve között húsz egészségügyi intézmény pénzügyi helyzetét vizsgálták, és a most nyilvánosságra hozott jelentésben többek között az szerepel, hogy a vizsgált időszakban növekedett az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) származó bevétel, ugyanakkor a kórházi ellátások finanszírozása az inflációs hatást kiszűrve 6 százalékkal csökkent; a kórházak működési ráfordításai is folyamatosan emelkedtek.
Domokos László elmondta, az ellenőrzött kórházak 2011-ben 103 milliárd forint közpénzt kaptak az OEP-től, ez a hazai szakellátásra fordítható keret 18 százaléka volt.
Kifejtette, hogy a húsz kórház pénzügyi egyensúlya 2009-ben nem volt biztosított, de 2010-ben és 2011-ben javult a helyzet, amely az OEP-támogatás, illetve a saját bevételek növekedésének, a ráfordítások csökkentésének, illetve az 55 milliárd forintos konszolidációs támogatásnak volt köszönhető.
A likviditási problémák és a fizetési késedelmek fennmaradtak az intézményeknél, és megállapították azt is, hogy az egyes ellátók eltérő számviteli nyilvántartási rendszereket alkalmaztak. Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy az önköltségszámítás hiánya miatt nem ismertek az egyes pénzügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai. "Nincsenek meg a gazdálkodás mérési feltételei" - jelezte az elnök.
Ezzel kapcsolatban ÁSZ azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy ne adjon felmentést az intézményeknek az önköltségszámítás szabályai alól, illetve az önköltség elszámolását egy egységes, összevethető módszer alapján végezzék.
Böröcz Imre, az ellenőrzés vezetője a részletekről szólva elmondta, a kórházak dologi ráfordításai infláció alatt növekedtek, ami az egyes intézmények takarékossági intézkedéseinek volt köszönhető. Ilyen volt például a központosított gyógyszerbeszerzés és a generikus készítmények preferálása.
A számvevők megállapították azt is, hogy a konszolidációs támogatás javította a kórházak adott évi pénzügyi helyzetét, ugyanakkor a gyógyító tevékenység ellátásában jelentkező hiányt és annak újratermelődése okát nem szüntette meg.
Az vizsgált intézmények likviditási helyzetéről szólva Böröcz Imre elmondta, ebben a pénzügyi mutatóban is volt javulás, de tizennégy kórháznál továbbra sem biztosított a fizetőképesség. A kiosztott sajtóanyag szerint az ellenőrzött intézmények lejárt idejű szállítói tartozásainak összege 2009-ről 2011-re 8,4 milliárd forintról 7,8 milliárdra csökkent, 2012 első félévére azonban 8,1 milliárd forintra nőtt.
A fejlesztésekről szólva az ellenőrzés vezetője elmondta, a vizsgált húsz kórház közül 2009-ben tizennyolcnál, 2010-ben tizenhatnál, míg 2011-ben egyiknél sem volt elegendő fedezet. Az OEP-től kapott finanszírozás nem tartalmazott eszközpótlási hányadot. Az ÁSZ megállapította, hogy a kórházak a fejlesztéseket működési bevételből, a működés biztonságának kockáztatásával finanszírozták, ugyanakkor nem végeztek az értékcsökkenésnek megfelelő eszközpótlást.
A vizsgálat megállapította, hogy a működési pénzügyi egyensúly 2011-ben öt kórházban nem volt biztosított, ezért ezen intézmények vezetőjének azt javasolta az ÁSZ, hogy mérjék fel a saját működési bevételeik növelésének és a költségek mérséklésének lehetőségeit, készítsenek intézkedési tervet a működési pénzügyi egyensúlyuk megteremtésére és annak megőrzésére, valamint ellenőrizzék annak végrehajtását.
Domokos László kifejtette, az intézmények pénzügyi egyensúlyi helyzetét eredményszemléletű módszer alapján vizsgálták, és az ÁSZ meglátása szerint fokozatosan át kell térni erre az elszámolásra. Böröcz Imre hozzátette, a vizsgált húsz kórház háromnegyede költségvetési rend szerint gazdálkodott, negyede pedig társasági formában, a közös nevező az eredményszemléletű vizsgálati módszer volt.
Domokos László hangsúlyozta, nem az egészségügyi rendszert vizsgálták, hanem a húsz kórház gazdasági, pénzügyi működését, és a közpénzek felhasználását. A vizsgált intézmények között volt városi, megyei, fővárosi intézmény.