Igen ám, de a kölcsönnyújtás időpontjában a cég tartozott a NAV- nak 3,4 millió forinttal. Úgyszintén a törvényszék ítélete alapján helytállni köteles az a vezető tisztségviselő is, aki a fizetésképtelenség bekövetkezte után a cég vagyonát 16,8 millió forinttal csökkentette, mert előleget fizetett egy olyan munkáért, amelyet soha nem végeztek el.
A bíróság az adóhátralékot felhalmozó és fizetésképtelenné váló társaságot a felszámolási eljárás végén megszűnteti és törli a cégjegyzékből. Ez azonban nem jelenti a felhalmozott tartozások törlését.
Amennyiben a megszűnt cégek vagyona nem fedezi az eljárás végéig összegyűjtött tartozásokat, akkor a mögöttes felelősség lép előtérbe. Ez azt jelenti, hogy ha a társaságnak nincsen elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező személyek – a betéti társaság beltagja, a közkereseti társaság tagja – kötelesek saját vagyonukból kifizetni a tartozást. Ha ugyanazért a tartozásért egyidejűleg többeknek kell helytállni, akkor bármelyiküktől követelhető a megfizetés. Amennyiben a mögöttes kötelezett önként nem rendezi a tartozást, a NAV végrehajtást indít.
A cég fizetésképtelensége esetén a vezetőség köteles elsődlegesen a hitelezők érdekeit szem előtt tartani. Ha ez nem valósulna meg, a hitelezők a felszámolási eljárásban kérhetik a bíróságtól, hogy állapítsa meg a cég azon vezetőinek mögöttes felelősségét, akik a felszámolási eljárást megelőző 3 évben ilyen tisztséget viseltek. Amennyiben a bíróság megállapítja a mögöttes felelősséget, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 90 napon belül a hitelezőknek joguk van kártérítési keresettel élni a vezető testület tagjaival szemben.
A mögöttes felelősség szabályai érvényesülnek akkor is, ha a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a társaság tartozást hagyott hátra. A vezető tisztségviselő, illetve tag helytállási kötelezettsége a társasági formától függetlenül fennáll.

Forrás: NAV