A jogszabály két kategóriát határoz meg.

A tiltott tárgyak körébe tartozó eszközöket egyáltalán nem lehet bevinni az iskolába. Akinél ilyet találnak, azt felszólíthatják, hogy azt adja át. Akár a rendőrséget is értesíthetik. Ritka esetekben viszont engedéllyel bevihetők ilyen tárgyak az intézménybe.
A korlátozottan használható tárgyakat, elsősorban az okostelefonokat, internetelérésre alkalmas okoseszközöket be lehet vinni, de ezeket a tanítás elején le kell adni. Ezeket az iskolának meg kell őriznie, majd a tanítás végén vissza kell adni a diákoknak.

A rendelet nem írja le konkrétan, mi is tekinthető tiltott tárgynak. Ezzel kapcsolatban más jogszabályokra utal, ezeket onnan lehet kiböngészni. Ide tartoznak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, tehát például a 8 centiméternél hosszabb pengéjű kés, a dobócsillag, a rugóskés, az íj, a számszeríj, a francia kés, a szigonypuska, a parittya, a csúzli. Ide sorolják az ólmosbotot, a boxert, a láncos botot, a gázspray-t, a lőfegyverutánzatot vagy az elektromos sokkolót is, de az álkulcsokat, a mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezeteket is.

Tiltott tárgynak minősül minden olyan eszköz vagy termék, amelynek birtoklását a szabálysértési törvény vagy a Büntető Törvénykönyv tiltja, így például a kábítószerek, a lőfegyverek vagy a pirotechnikai eszközök. Szintén nem vihetnek be az iskolába a diákok 18 éven aluliak számára nem értékesíthető terméket, tehát például cigarettát, bármilyen dohányterméket vagy alkoholt.

A rendelet bizonyos megkötésekkel a fenti esetekben is lehetővé teszi azt, hogy akinél valamilyen tiltott tárgy van, azt az iskola házirendjében meghatározott személy átvegye és visszaadásig tárolja, feltéve ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki.

Ezek alapján például a 18 éven felüli diákoknak a cigarettát le kell adniuk, de azt nekik vissza kell adni.

Nehéz elképzelni, hogyan valósul majd meg a gyakorlatban az, hogy a rendeletet a tanároknak kell betartatniuk, ha például felmerül, hogy az iskolában valakinél olyan tiltott tárgy van, amelynek birtoklása szabálysértés vagy bűncselekmény. Ilyenkor a jogszabály szerint a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott felszólítja a diákot annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, illetve – fogalmaz a rendelet – „ezzel egyidejűleg értesíti a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt (iskolaőrt, rendészt – a szerk.), az általános rendőri szervet és a tanuló szülőjét”.

Az is nehezen értelmezhető pontja a rendeletnek, hogy ha tanítás közben a diáknál tiltott tárgy vagy használatában korlátozott tárgy van engedély nélkül, akkor „azt a tanulótól a pedagógus átveszi”.

Ha egy diák engedélyt kap arra, hogy nála lehet ilyet tárgy, akkor azt a rendelet szerint alaposan adminisztrálni kell. Az igazgató vagy a pedagógus a tanulmányi rendszerben rögzíti a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá a birtokolható tárgyat – olvasható a jogszabályban.

A készülő rendeletet elsősorban amiatt érte kritika, hogy az csendőrt csinál a pedagógusból, az okoseszközöket nem akarja bevonni a tanítási folyamatba, nem mutat alternatívát a kétségtelenül addiktív telefonozás helyett, kizárólag a tiltás eszközével él.