nem menekülnek el az ember elől és szokatlan viselkedést mutatnak.

Például a rókák nappal aktívvá válnak és akár emberekhez is közel merészkednek.

Az egészséges vadállatok általában félnek az emberektől ezért ha ez a félelem hiányzik, például hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, az komoly figyelmeztető jel.

A veszettség előfordulása különösen aggasztó lehet olyan területeken, ahol a vadállomány mozgása gyakori. Terjedése szoros összefüggésben áll a vadállatok párzási időszakával és migrációjával.

Fontos, hogy ha elpusztult állat tetemét találjuk meg, akkor ne nyúljunk hozzá, hanem jelentsük az önkormányzatnak vagy az állategészségügynek.

Milyen betegség a veszettség?

A veszettség egy súlyos, agy- és gerincvelő gyulladást okozó fertőzés. Az állatokról emberre terjedő vírusfertőzések közül az egyik legveszélyesebb. A veszettséget a rabies vírus vagy más néven lyssavírus okozza.

Hogyan terjed?

Fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre. Napjainkban Magyarországon a róka a legfőbb hordozó. Elméletileg lehetséges az emberről emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján.

Hazánkban kiterjedt veszettség elleni oltóprogramok vannak az állatok védelme érdekében is. A kutyákat, macskákat a tulajdonosoknak kötelező oltani, az erdei rókákat pedig kihelyezett csalikkal oltják.

Lappangási idő:

A lappangási idő rendkívül változó, általában 20–90 nap. Ez főleg attól függ, hogy milyen távoli a harapás a központi idegrendszertől.

Melyek a tünetei?

A 2–10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet. A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a dühöngő vagy paralitikus formájába, amely 2–10 napig tart.

A dühöngő formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről és rekedtségről panaszkodhat.

Kórjelző tünet a víziszony; a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet a légcsőbe történő félrenyelést eredményez. Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek.

Végül a beteg kómába esik és meghal. A halál a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. a kóma szövődményei miatt áll be.

Kinek javasolt a veszettség megelőzése céljából beadni védőoltást?

Feltehetően gyakori expozíciónak kitett munkakörben dolgozóknak: állatorvosok és asszisztensek, vadőrök, vadasparki dolgozók, vadászok, erdészek, ebrendészeti dolgozók, barlangászok, vágóhídi dolgozók, illetve tartósan fertőzött területre utazók. Valamint pl. veszettségvírussal foglalkozó diagnosztikai, kutató és termelő laboratóriumok személyzete.

Utazóknak, akik olyan területekre utaznak, ahol ahol az állatok között a veszettség magas számban fordul elő pl. Ázsia, Afrika – különös tekintettel azokra a turistákra, akik nem a szervezett utazást, hanem az egyéni (hátizsákos) utakat részesítik előnyben.

Forrás:

Felnőttkori védőoltások kézikönyve – Gyakorlati útmutató orvosoknak– szerk. Prof Dr. Mészner Zsófia / A veszettség elleni védőoltás fejezet, írta Dr. Ócsai Lajos (2019)
Plotkin’s Vaccines (Seventh Edition) 50 / Rabies Vaccines – Author Charels E Rupprecht et al 2018, Pages 919-942.e12