Városlista
2024. április 25, csütörtök - Márk

Hírek

2020. Március 12. 07:28, csütörtök | Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, azonban a különleges jogrendek közös és általános jellemzője, hogy azok idején - egyes kivételekkel - az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető

vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható - írta az Alapjogokért Központ a Facebookon szerdán, miután a kormány délután Magyarország teljes területére veszélyhelyzetet hirdetett.

Az alaptörvény és az erre vonatkozó más törvények értelmében a különleges jogrend lényege, hogy egy külső vagy belső rendkívüli esemény - például járványveszély - következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhesse. Ez azért szükséges, mert egy "alkotmányon kívüli" helyzetet - legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy járvány - az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének kizárólag "alkotmányos eszközökkel" elhárítani - emelték ki.

Járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe "normális esetben" csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

A különleges jogrend speciális szabályként viszonyul" az egész alkotmányos rendhez. Végső célja, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a "bevett" működési rendhez - írta az Alapjogokért Központ.

A ma Európa-szerte hatályos szabályok alapján különleges jogrend bevezetése esetén nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, hanem a korlátozásukra vagy felfüggesztésükre éppen a közérdek - jelen esetben a közegészségügyi érdek - miatt van szükség - mutattak rá.

Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány ilyenkor felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

"Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat" - fogalmaztak. Hozzátették: bár e szervezetek "kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat", az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, a kormányt és annak szerveit illeti meg.

Az Alapjogokért Központ közölte, hogy 1990 óta jellemzően ár- és belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai, tiszai árvizek idején és a kolontári vörösiszap-katasztrófa után.

Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet - emelték ki. Ehhez legközelebb 2000 áprilisában járt a kormány, amikor kilenc megyére rendelt el árvízvédekezési veszélyhelyzetet - olvasható a közleményben.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 25. 06:00, csütörtök | Belföld

Használtautó-kereskedőt buktattak le az adóellenőrök

Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit.

2024. Április 25. 06:00, csütörtök | Belföld

A kormány felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy áraikat igazítsák a régiós átlaghoz

A kormány felszólítja az üzemanyag-forgalmazókat, hogy áraikat önkéntes alapon igazítsák a régiós átlaghoz, hogy a magyar üzemanyagárak ne szakadjanak el attól - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter szerdán.

2024. Április 24. 18:24, szerda | Belföld

IPOSZ konferencia a Digitalizációs Keretmegállapodás megvalósulásáról

Hévízen, az IPOSZ által szervezett konferencián az európai digitális átmenet és a Digitális Keretmegállapodás végrehajtásának fontossága került előtérbe.

2024. Április 24. 14:31, szerda | Belföld

Orbán Viktor: szakmunka és szakmunkás nélkül nincs jövő

Budapest, 2024. április 24., szerda (MTI) - Az elmúlt 15 évben felépítettük a munkaalapú gazdaságot, és ma már mindenki tudja, hogy szakmunka és szakmunkás nélkül nincs jövő