Ennek értelmében a Plútót kizárják a bolygók köréből, és törpebolygónak minősítik át.

A Plútó egy törpebolygó, amely a Naprendszerben, különösen a Kuiper-övben található. Clyde Tombaugh amerikai csillagász fedezte fel 1930-ban, és akkoriban a Naprendszer kilencedik bolygójaként számított.

2006-ban azonban a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió törpebolygó-státuszba sorolta vissza. Sokan csodálkoznak milyen színű a plútó mivel a tankönyvekben meghatározott színnel jelenik meg.

A Plútó átmérője körülbelül 2.377 kilométer, így Naprendszerünk legnagyobb ismert törpebolygója. Tömege is a Föld tömegének körülbelül 0.2%-a.

A Plútó egyik legjellegzetesebb jellemzője a jeges felszín, amely többnyire fagyott nitrogénből, metánból és szén-monoxidból áll. Ezenkívül vékony atmoszférája van, amely nitrogénből, metánból és szén-monoxidból áll, amelyről úgy tartják, hogy megfagy és hóként hullik a földre.

A Plútónak öt ismert holdja van, amelyek közül a legnagyobb Charon, amely körülbelül fele akkora, mint a Plútó. A másik négy hold, amelyek Nix, Hydra, Cerberus és Styx néven ismertek, sokkal kisebbek, és 2005-ben, 2012-ben és 2013-ban fedezték fel.

A Kuiper-övben elhelyezkedő Plútó excentrikus pályája a Nap körüli elliptikus pályán viszi végig. Rendkívül hosszú a forgási periódusa is, körülbelül 6.4 napig tart egy teljes körforgás teljesítése.

Mégis már nem tekinthető "hivatalos" bolygónak a Naprendszerben, A Plútó továbbra is lenyűgöző és rejtélyes objektum, amely évtizedek óta lenyűgözi a tudósokat és a csillagászokat. Az új technológiák és űrmissziók megjelenésével reméljük, hogy az elkövetkező években többet megtudhatunk erről a titokzatos világról.

Milyen színű a Plútó?

A Plútó színe felszínének egyik legérdekesebb jellemzője. Az 1930-as felfedezéstől a NASA New Horizons szondájának 2015-ös érkezéséig, A Plútót unalmas, sötétszürke bolygónak tartották. A New Horizons által készített nagyfelbontású képek azonban meglepően színes felületet tártak fel.

A Plútó felszíne sokféle színt jelenít meg, ami vörös, barna, sárga és szürke árnyalatokat tartalmaz. A Plútó "szíve" néven ismert régió különösen érdekes vöröses színe miatt. Ez a szín a feltételezések szerint a tholinoknak nevezett szerves vegyületek jelenlétének köszönhető, amelyek a Plútó felszínének a kozmikus sugarak és a Nap ultraibolya fénye általi besugárzásából képződnek.

A Plútó felszínén a vörös mellett élénksárga foltok is vannak, ami feltehetően fagyott metánból áll. Vannak a felszínnek sötétebb, sötétbarna vagy szürke színű részei is, amelyek összetett szénhidrogénekből vagy sziklás anyagokból állhatnak.

Összességében a Plútó felszíne rendkívül változatos, számos érdekes geológiai jellemzővel rendelkezik, beleértve a krátereket, hegyeket, síkságokat és kanyonokat. A Plútó felszínének színe csak egy a sok lenyűgöző vonás közül ennek a rejtélyes világnak, és az elkövetkező években még sokat kell tanulni róla.

Miért nem bolygó többé?
A Nemzetközi Csillagászati ​​Unió (IAU) 2006-os döntésének köszönhető, hogy a Plútót már nem tekintik bolygónak a Naprendszerünkben. Egy prágai ülésen az IAU új definíciót hozott létre a bolygókra vonatkozóan, amely kizárta a Plútót a bolygók köréből. ezt a kategóriát.

Az új definíció szerint egy bolygónak három kritériumnak kell megfelelnie: először kell keringenie a nap körül; a második helyen, elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a gravitáció hatására gömb alakú legyen; és harmadszor, biztosan megtisztította a pályáját a többi objektumtól. Ez az utolsó kritérium, amellyel kizárták a Plútót a bolygókategóriából.

A Plútó a Naprendszer Kuiper-övként ismert területén található, amelyet nagyszámú aszteroida- és üstökösszerű objektum népesít be. Ezek az objektumok zavarják a Plútó pályáját, ami azt jelenti, hogy az új IAU definíció szerint nem tisztította meg pályáját a többi objektumtól.

Ennek eredményeként a Plútót átsorolták a törpebolygó státuszba, ami olyan objektumként van definiálva, amely megfelel a bolygók meghatározásának első két kritériumának, de a harmadiknak nem. A Plútó mellett más objektumok, például a Ceres, az Eris és a Makemake is törpebolygóknak számítanak e meghatározás szerint.

Bár egyesek úgy érezhetik, hogy a Plútó kizárása a bolygó státuszából igazságtalan vagy önkényes, az IAU új definíciója azért készült, hogy segítsen megállapítani a Naprendszerünk testeinek pontosabb és tudományosabb osztályozását.

Honnan tudod a Plútó színét?

A Plútó színének meghatározása a felületéről visszaverődő fény elemzésével történik. A csillagászok spektrométereket használnak a Plútó felszínéről visszaverődő fény színösszetevőire bontására, lehetővé téve számukra a felület kémiai összetételének és fizikai jellemzőinek meghatározását.

A csillagászok sok éven át csak földi teleszkópokon keresztül tudták megfigyelni a Plútót, ami megnehezítette a színének pontos meghatározását. 2015-ben azonban a NASA New Horizons űrszondája megérkezett a Plútóhoz, és elkészítette az első nagy felbontású, részletes képeket a törpebolygó felszínéről.

Kamerák és spektrométerek a New Horizons fedélzetén lehetővé tette a tudósok számára a Plútó felszínéről visszaverődő fény elemzését és soha nem látott pontossággal meghatározza kémiai összetételét és fizikai jellemzőit. Az eredmények meglepően színes és változatos felületet mutattak ki, vörös, barna, sárga és szürke árnyalatokkal.

Emellett a New Horizons szonda a Plútó felszíni hőmérsékletét, a vízjég és a metán jelenlétét, valamint egyéb olyan adatokat is mért, amelyek segítségével a tudósok jobban megértették a törpebolygó összetételét és evolúcióját.