A salgótarjáni piac és váráscsarnok felújítása már régóta húzódik, melynek okai nem tisztázódnak, a piac vezetése nem nagyon ad tájékoztatást az okokra.

A közvéleményt azonban dühíti a kialakult helyzet, nem utolsó sorban azokat a vállalkozókat, őstermelőket és ezen keresztül a családjukat, akiknek ez a megélhetésük, és mégis egy ilyen bizonytalanságban kell élniük és talpon maradniuk.

Egy megyei jogú város piacának vezetésének és az önkormányzatnak, valamint annak fejlesztési irodájának nem kellene gondot okoznia egy piacfelújítás szintű projekt lekoordinálása.

Fekete Zsolt a város polgármestere kénytelen volt reagálni a dologra – bár ezt is csak egy közösségi médiában elhelyezett posztban tette meg –, amiben kifejtette, hogy a késlekedés, csúszás elektromos tervezési hiba következménye.

Szeretnénk megjegyezni, hogy a terveket is az önkormányzat hagyta jóvá. Ezek alapján írta ki a közbeszerzési eljárást, hirdetett nyertest és kötött vállalkozási szerződést.

A piac felújítása minden segítséget megkapott eddig a kormányzat részéről, hiszen támogatták a város ráemelési kérelmét is, melynek alapján a projekt eredeti 900 milliós keretét megemelték 576 millió forinttal.

Nem beszélve arról, hogy a rövid ellátási lánc (REL), az eladói és vevői oldalról is előnyös működését torpedózza meg, ezzel tartósan jelentős hátrányokat okozva mindkét oldalnak. Sajnos mindezzel a vevőket a "multik" zöldséges polcaihoz kényszeríti.

Ezt a kérdést ketté kell bontanunk.

A vevő és az eladó oldaláról is érdemes végiggondolnunk a történteket.
A helyi termelői piacok létrehozásának alapvető célja, hogy megkönnyítse a kistermelők által megtermelt alaptermékek, és azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz.

A vásárló és az eladó egymásra találásához az nyújt lehetőséget, ha van egy – a szokás által kialakult vagy hatóság által kijelölt – hely és idő, ahol és amikor az eladók jelen vannak az áruikkal, illetve a vevők is számíthatnak rá, hogy ott és akkor megvásárolhatják a szükséges javakat.

Eredetileg ezt jelentette a piac, amely így maga intézmény volt. A működési feltételek körébe tartozik a helyek kiosztása a piacon (piactéren), a rend fenntartása, megfelelő infrastruktúra biztosítása, az egészségügyi követelmények és ezek betartásának az ellenőrzése stb.

A termelői piac olyan piac, ahol kizárólag kistermelők árusítják a környéken megtermelt, saját gazdaságukból származó termékeiket. Itt azok árusíthatnának mezőgazdasági vagy élelmiszeripari terméket, akiknek gazdasága a piac helyszínének megyéjében vagy a piactól legfeljebb 40 km távolságra található.

A lényeg az, hogy a vásárló közvetlenül a termelőtől veszi meg az árut, kis- és nagykereskedők közbenjárása nélkül, így a tárolás és a szállítás minimalizálásával az árak is kedvezőbbek, és az élelmiszer környezeti terhelése is alacsonyabb.

A késlekedésen túl az elmúlt időszakban az ott dolgozók, az árusítók és a vásárlók részéről több kérdés is felvetődött. Most azzal a kérdéssel nem foglalkozunk, hogy ilyen alapvetően idejétmúlt piac becsomagolása megér-e másfél milliárd forintot.

Azzal sem, hogy a tűző napon a piac tetején tönkrement irdatlan mennyiségű szigetelő anyag növelte-e a felújítás költségét. Sajnos ennél konkrétabb műszaki problémákra utaló kérdések vetődtek fel az elmúlt időszakban, melyet olvasóink juttattak el hozzánk.Ennek lényege, hogy a teljes épületet tartó vasszerkezetkorróziója miatt az épületet alapvetően életveszélyesnek tartják.

A felmerülő kérdések:

- Ennek az információnak a tükrében, milyen határidővel látja vagy nem látja megvalósulni az átadást város és a piac vezetése?

- Szükséges-e lebontani a teljes épületet?

- Sokan kérik, hogy kerüljön bemutatásra az eddig erre a célra elköltött, illetve a továbbiakra szánt összegek részletes kimutatása, beleértve a személyesen kapott illetményeket és juttatásokat.

Ezeken a műszaki problémákon felül a közvélemény az alábbi kérdések is érdeklik.

- Megfelelőnek tartja-e az ideiglenes helyeken árusítók helyzetét?

- Meddig tartható még ez a helyzet?

- Meddig tudnak ezek az árusok kitartani és akik eljöttek a piacról visszamennek-e még?

- Gondolt-e valaki arra, hogy az árusokat és veszteségeiket valamilyen formában kompenzálja, kártalanítsa?

Fontos lenne, hogy a városvezetés és a piac vezetése kiálljon a közvélemény elé és megválaszolják a fenti kérdéseket. Senki nem szeretné, hogy a piac – ha valamikor majd egyszer elkészül – üresen kongjon árusok, őstermelők és vásárlók nélkül.

Nógrádi Zsuzsanna