A Mariana-árok egy 10 984 méter mély óceáni árok, amely 2550 kilométer hosszan húzódik a tenger mélyén a Fülöp-szigetektől keletre és Japántól délkeletre, a Csendes-óceán nyugati részén.

A Mount Everestet kényelmesen elnyelné, ugyanis a legmagasabb hegynél két kilométerrel mélyebb.

Az első emberek, Jacques Piccard és Don Walsh 1960-ban jártak itt, és lapos halakat láttak a mélyben. Egy 2019-es amerikai expedíció már műanyag zacskókkal és csokipapírokkal találkozott ezen a környéken.

A Holdon összesen 24 ember járt. Az árok Challenger Deep nevű legmélyebb pontjára eddig 27-en jutottak el. Mivel az utolsó négy merülést 2022 júliusában hajtották végre, igazából az összehasonlításban a Hold vezetett pár évvel ezelőttig. Itt egy pillanatra kitérhetünk arra, hogy a Holdon eddig kizárólag férfiak jártak, az árok mélyére azonban női űrhajósok is eljutottak, mélység-magasság rekordokat felállítva – a merülők leggyakrabban hivatásos vagy privát

ŰRHAJÓSOK ÉS/VAGY JÁTÉKFEJLESZTŐK.
Az összevetéshez tartozik, hogy az irgalmatlan nyomás miatt a Mariana-árok mélye csak masszív merülőeszközökkel közelíthető meg, a Holddal ellentétben itt a sétálgatás fel sem merül.

Ezzel elértünk kiindulási problémánkhoz, miszerint a Holdat jobban ismerjük, mint a tengerek mélyét. De ha így van, miből gondoljuk, hogy a Mariana-árok a Föld legmélyebb pontja?

Nagy vonalakban
A Föld 71 százalékát tengerek és óceánok borítják, a víz az élet számára alkalmas tér 99 százalékát jelenti. A napfény mintegy 200 méterig érzékelhető a tengerek vizében, az átlagos mélység 3,6 kilométer. A bolygó felszínének kétharmadát jelentő tengerfenék összességében sokkal inkább hasonlít a Mariana-árokra, mint bármi másra. Közvetlen emberi felfedezésre alkalmatlan, felderítése költséges. A tengerek mélyének mindössze 5 százalékát fedezte vagy térképezte fel az emberiség, és bár ez sem kevés, valószínűleg jelentős fedésben van az itt húzódó optikai kábelek és más fontos infrastruktúrák környezetével.

Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy bárhol lehet egy mélyebb, fel nem fedezett tengeri árok. A helyzet ugyanakkor az, hogy bár keveset tudunk, ez nem egy teljes sötétség, hanem inkább egy kis felbontású, homályos kép. Nincs részletes hangradaros letapogatásunk a tengerfenék teljes területéről, ugyanakkor műholdas gravitációs mérések alapján vannak viszonylag jó adataink a vízmélységről. Ezek az adatok még jelentős hibahatárral sem mutatnak a Marianánál mélyebb árkot.

Ráadásul nem minden homályos, az ismert mélyebb helyekről

PONTOSABB ADATAINK IS VANNAK.
A második legmélyebb pont, a Tonga-árok csak száz méterrel sekélyebb a Marianánál – a felméréséhez használt többnyalábos hangradar hibahatára ilyen

A Bathyscaphe Trieste jutott el elsőként a Föld legmélyebb pontjára - Fotó: Wikipedia

A hibahatár más szerepet játszik magában a Mariana-árokban, itt ugyanis a mérési hiba miatt különbség adódhat a nyilvántartott legmélyebb pont és a mért mélység között.

Az árok mélységét először mérő brit hadihajó, a HMS Challenger 1875-ben 8184 méteres mélységet állapított meg. 1951-ben egy másik hajó, amit véletlenül ugyanúgy HMS Challengernek hívtak 10 900 méter mély pontot talált hanglokátorral. A Hawaii Egyetem kutatóhajója 2009-ben szonáros térképezés során 10 971 méter mély pontot talált 22 méteres hibahatárral, a legutóbbi, 2010-es mérés 10 994 méteres mélységet talált, 40 méteres pontossággal.

Végeredményben tehát a Föld legmélyebb pontjának helye változhat, de csak a Mariana-árkon belül.