A romák szerepe az 1848/49-es szabadságharcban:

A szabadságharc idején főként mint verbuváló, vagy katona muzsikusokat
sorozták be a bandériumokba.
Sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntő is roma volt. Igen sok roma kézműves dolgozott a különböző ágyúöntő-, kovács-, és fegyverjavító műhelyekben.

A fémmegmunkálás végigkíséri a romák életét: egészen attól, a romák körében igen elterjedt történettől, hogy Dózsa kivégzéséhez készített trónt és koronát roma mesterek kovácsolták, a török elleni harcon át a negyvennyolcas szabadságharcig.

Konfliktusok és üldözés:

Az 1893-as népszámlálás adatai szerint a Kárpát-medence egyes településein élő, tehát letelepült romák létszáma 275 000 fő volt. A 20. században a tömeggyártású iparcikkek elterjedése a hagyományos foglalkozásokat faluhelyen is feleslegessé tette. A két világháború között törvények is korlátozták a vándormunkát. Hagyományos ügyfélkörük elvesztésével a romák nagyobbik része munkanélkülivé vált, ez társadalmi konfliktusokhoz vezetett.

1944-ben a nácik Németországban és máshol, így Magyarországon is népirtást követtek el a romák ellen. A porrajmos („elemésztés”) során 30-70 000 dunántúli roma embert, köztük gyerekeket, nőket és öregeket vittek németországi koncentrációs táborokba, ahol kínhalált szenvedtek.

Pártállami időszak:
A háború utáni földosztásból a romákat teljes egészében kihagyták. Az 1956-os forradalomban számos magyar cigány is részt vett. A szocializmus évtizedeiben a pártállam politikai felfogása nem etnikai, hanem kizárólag szociális problémának tekintette a „cigánykérdést”, és eszerint igyekezett megoldást találni rá.

Az új megélhetési lehetőségek a lakóhelyüktől távoli ipari centrumok felé vonzották a roma lakosságot, sok vidéki férfi „ingázott”, vagyis hétközben a városi
munkahely által biztosított munkásszálláson lakott. A legtöbb roma ember szezonális, alacsony képzettséget igénylő segédmunkákban kapott állást.

Az 1960-as évek végétől megkezdődött a cigánytelepek felszámolása, a romák kedvezményes kölcsönt kaptak a lakásvásárláshoz, sok faluban a megüresedett öreg házakat birtokba vehették.

A rendszerváltozás után:A látványosan meginduló, de nagyon is ingatag alapokon álló felemelkedés a rendszerváltozás után pillanatok alatt kártyavárként omlott össze. Őkváltak először fölöslegessé a privatizálásra kerülő vállalatoknál.

Az alacsony iskolázottságú embereknek, akiket az elmúlt évtizedekben is csak a legkevesebb szakértelmet igénylő feladatokra használtak, reményük sem lehetett arra, hogy sikeresen érvényesüljenek a most már üzleti alapon szerveződő munkaerőpiacon. Ezzel pedig megingott a cigány családok megélhetése, és a régebben felvett lakásépítési hitelek visszafizetésére képtelenné válva sorra veszítették el lakásaikat.

Asszimiláció:
A 2001. évi népszámlálás 190 046 roma, illetve cigány lakost mutatott ki az országban, ami a korábbi népszámlálások adataihoz képest nagyfokú csökkenést jelez. Az 1980-as népszámláláson például még 380 000 fő volt a romák lélekszáma.

A magukat romának vallók száma tehát 20 év alatt a felére csökkent.
A felgyorsult asszimiláció következtében a magyarországi cigányok többsége elhagyja a hagyományos roma életformát.

Az alacsony végzettség a romák körében kétszer olyan gyakori, mint a
nem romák között:

Az elmúlt évtizedeket általánosságban jellemző oktatási expanzió a
roma fiatalokra is kiterjedt. Ma már nem az általános iskola befejezése az igazi határ, hanem az érettségi megszerzése. A roma diákok többségének sikertelen iskolai pályafutása mögötti számos ok közül az egyik legfontosabb az iskolai szegregáció.

A szegregált iskolák mellett a roma diákok iskolai sikertelenségének további fontos oka a speciális osztályokba, illetve iskolákba irányítás gyakorlata, amely igen gyakran indokolatlan, így olyan roma diákok is csökkentett tantervű és minőségű oktatást kapnak, akiknek ez nem lenne szükséges.

Az, hogy azonos korcsoporton belül azonos végzettségi szinten a romák és nem romák foglalkoztatási rátájában ekkora különbség van, számos strukturális tényezővel, így például a szakmák piaci helyzetével vagy a lakóhely munkaerő-piaci lehetőségeivel jelentős mértékben magyarázható, de nyilvánvaló, hogy a munkaerő-piaci diszkrimináció is jelentős szerepet játszhat a különbségben.

Roma hírességek arcképcsarnoka:

- Snétberger Ferenc - gitárművész, zeneszerző.

- Járóka Lívia Renáta - szociál-antropológus, politikus, az első cigány származású nő az Európai Parlamentben.

- Lázár Péter - Pedagógus. A Kedvesház-kollégium létrehozója (1994.) A Kedvesház-pedagógia megalkotója (2000).

- Babos Gyula - Liszt Ferenc-díjas magyar blues, dzsessz-gitáros.

- Balázs Elemér - Nemzetközileg is széles körben elismert és keresett jazzdobos.

- Balázs János - költő és festőművész.

- Balogh Kálmán - Cimbalomművész.

- Csányi Sándor - Jászai Mari-díjas színművész.

- Kótai „Tornádó” Mihály - magyar profi ökölvívó, a WBC és a Nemzetközi Boksz Szervezet (IBO) egykori váltósúlyú világbajnoka.

- Carlos Augusto Alves Santana - Grammy-díjas mexikói latin rockzenész, gitáros.

- Zlatan Ibrahimović - válogatott labdarúgó.

- Charlie Chaplin - filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző,vágó, filmproducer. Anyai nagyanyja cigány származású volt.

- Al Pacino - Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész.

- „Ronnie” Wood - gitáros és basszusgitáros.

- Harcsa Zoltán - ökölvívó, Az év magyar ökölvívója (2012, 2013), 2015-ben bronzérmes volt az Európa játékokon.

- Ricardo Quaresma - Portugál labdarúgó, a portugál válogatott középpályása.

- Pisont István - volt válogatott labdarúgó, középpályás.

- Mezei István - A cigány válogatott szövetségi kapitánya és menedzsere 1992 óta.
2007-ben Príma-díjat kapott.

- Elvis Aaron Presley - Négyszeres Grammy-díjas amerikai énekes, zenész és színész. Édesanyja cigány származású volt.

- Esma Redzepova - a cigányzene macedón királynője. Kitüntette az UNICEF, és 2002-ben Nobel Béke-díjra jelölték.

- Boban Marković - szerbiai trombitaművész, egy rezesbanda vezetője.

- Vera Bílá - énekesnő, a cseh cigányzene nagyasszonya.

- Palya Bea - Prima-díjas és kétszeres Artisjus-díjas magyar népdalénekes, előadóművész.

- Jónás Tamás - író, költő.

- Káli-Horváth Kálmán - festőművész, irodalmár, riporter.

- Kosztics László - szobrászművész.

- Django Reinhardt - Francia-Belga dzsessz-gitáros, az európai dzsessz kiemelkedő alakja, műfajteremtő újítója.

- Oláh György vagy George Andrew Olah - Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.

- Gipsy Kings - Los Reyes Gitanos, egy Franciaországban letelepedett spanyol (katalóniai) együttes.

- Egri János - jazz zenész, nagybőgős.

- Farkas János - olimpiai bajnok magyar labdarúgó.

- Horváth M. Judit - fotóművész.

. . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE

"ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!"

FACEBOOK oldalaink:
CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
MEGYEI HÍROLDAL: https://www.facebook.com/infonograd
ORSZÁGOS HÍROLDAL: https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg/
WEBOLDAL: https://www.infonograd.hu
TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd
Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .