A városból 1919. január 29-én verték ki a cseheket a magyar katonák és polgárok. Ezzel elérték, hogy a település Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei településnek.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a pénteki megemlékezésen kijelentette: a 97 évvel ezelőtti esemény értékét növeli, hogy a cselekvők önszántukból, a hatalom akaratával dacolva érték el céljukat.

Úgy fogalmazott: a magyarok hittek a győzelemben, mert szabad hazát akartak, nemcsak a maguk számára, de a jövőnek örökül hagyni is.

Felidézte, a csehszlovák támadás olyan helyzetben kezdődött meg, amikor a győztes nagyhatalmak diktátumával rövid idő alatt elszakították a Felvidéket, Erdélyt és a Délvidéket, a kormányzó erők pedig meg sem kísérelték a fegyveres védekezést. Mások viszont - főként tisztviselők, katonák - egy ütőképes palóc dandár és az ellenállás megszervezésében látták a kiutat. Ők voltak azok, akik megértették, hogy egy szuverén ország létkérdése saját határainak védelme; az az ország, amelyik erre nem képes, valójában létét kockáztatja - tette hozzá Gulyás Gergely.

A városvédő harcban tíz ember halt meg.

A Civitas Fortissima téren, szakadó esőben tartott ünnepségen az alelnök arról is szólt: a cseheket egykor kiverők bátorsága nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem minden, önmagát épségben megőrizni akaró közösségnek példája kell, hogy legyen, egy városi közösségnek éppúgy, mint egy nemzetinek vagy egy sokféle nemzetek alkotta Európának.

"Európa ugyanis ma elsősorban nem gazdasági, hanem erkölcsi és lelki válsággal néz szembe (...), mára Európában olyan politikai ideológia képébe bújtatott eszmeáramlat nyert teret, amely nemcsak e földrész keresztény gyökereit szeretné elfeledtetni, de még a keresztény etikából következő alapvető társadalmi szabályokra is megvetéssel tekint" - fogalmazott.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország akkor jár el helyesen, ha példát mutat, ha bebizonyítja, hogy Európa múlhatatlanul szükséges lelki és szellemi megújulása kizárólag hagyományaink és gyökereink megóvásával, a múlt hőseinek méltó emléket állítva, az értékalapú közösségek megerősítésével, valamint az öntudatos polgári középosztály szélesítésével valósulhat meg.

Magyarország ezekben a vitákban nem valaki vagy valakik ellen, hanem a nemzeti érdekért és az európai értékekért száll síkra - hangoztatta.

Balassagyarmaton pénteken a városi temetőben helyezték el az emlékezés virágait az 1919-es hősök sírjánál, majd a vasútállomáson lévő MÁV-emléktáblánál tartottak koszorúzást, a városháza dísztermében pedig Civitas Fortissima vetélkedőt szerveztek. Ünnepi képviselő-testületi ülésen adták át a városi kitüntető címeket és díjakat.

Fotó: Komka Péter