Ahogy az ember betoppan a településre, a rendezett, nyár végén is virágokkal pompázó főutca láttán nem is nagyon gondolkodik azon, miért kapott Arany Rózsa-díjat a Virágos Magyarországért versenyen a település. Később, Pintérné Kanyó Judit polgármesterrel a falut keresztül-kasul bejárva mindenütt rendezett porták és kertek, parkosított közterületek, sok-sok felújított épület jelzi: a helyiek magukénak érzik a falut. Mondhatnánk, ez csak a külcsíny, ám a polgármesterrel folytatott beszélgetésből kiderül, ennek a rendezettségnek sok munkán alapuló „beltartalma” van.

- Varsányt élhető faluvá szeretnénk tenni – mondja Pintérné Kanyó Judit. – Mindannyiunk örömére az utóbbi néhány esztendőben a sikeres pályázatoknak és a helyi emberek összefogásának, olykor áldozatos munkájának köszönhetően fejlesztések egész sorát valósítottuk meg. Közvetlen környezetünk rendben tartása, parkjaink csinosítása, karbantartása, az utak, járdák, valamint önkormányzati intézményeink felújítása folyamatos: ezek alapvetően meghatározzák a faluképet. A teljesség igénye nélkül néhány példa: pályázati program keretében újítottuk fel a Templomkertet és a Közösségi Házat, ezek környezetében parkolókat alakítottunk ki, s szintén részbeni pályázati forrás segítségével újítottuk fel a Hagyományőrzők Házát. Ám amire a falu minden lakosa büszke lehet, hogy a településen élők összefogásával valósult meg a Magyarok Nagyasszonya kápolna felújítása, az Egészségügyi Központ előtti téren a Szent Rókus szobor felállítása, valamint egy 1848-as emlékhely kialakítása is. Önkormányzatunk önerős forrásból, a településen élők és a településről elszármazottak, valamint az egyház támogatásával, a temető ravatalozójának felújítási munkálatait végzi jelenleg.

Miközben megnézzük a templomkertet, az iskola előtti megújult parkot, megtekintjük a Kézművesportát – mely alkotóházként és falusi szálláshelyként is funkcionál, s ahol idén nyáron folyamatosak voltak a kézművestáborok -, egészen a szintén felújított Közösségi Házig sétálunk. A polgármester büszkén mutatja a parkosított környezetet a színpaddal, a tetszetős faházakkal és a kemencékkel. Óhatatlan, hogy diskurzusunk ekkor új témákat érint, hiszen a „hely szelleme” a falu népszerű rendezvényeit és civil szervezeteinek munkáját „dobja a felszínre”.

- A polgárőröktől a helyi hagyományőrzőkig, a borbarátoktól a sportolókig számos egyesület és szervezet működik Varsányban – említi Pintérné Kanyó Judit –, három megyei civil szervezet - a Nógrád Turizmusáért Egyesület, a Nógrád Megyei Kézműves Műhely Egyesület és a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete – pedig varsányi székhellyel végzi munkáját. Utóbbi három tevékenységében jómagam is aktívan részt veszek. Nos, a civil szerveződések által benyújtott több eredményes pályázatnak köszönhetően az utóbbi esztendőkben számos közösségépítő rendezvényre került sor a faluban – melyek központi helyszíne a Közösségi Ház volt. Az évenkénti Lepényfesztivál, a „Tájak, ízek, kultúrák” elnevezésű hagyományőrző és gasztronómiai programok, a Szent Mihály napi Palóc Búcsú, a Muzsikáló Templomkerti koncertek rendszeresen vonzanak látogatókat az ország távoli vidékeiről és külföldről is. Utóbbi elsősorban annak köszönhető, hogy szlovák, szerb, lengyel és erdélyi településekkel eredményes testvértelepülési kapcsolatokat ápolunk. Ennek jegyében nagyrendezvényeinken mindig vendégül láthatjuk őket.

Ebben az évben Varsány önkormányzata és a településen működő civil szervezetek kulturális és szabadidős programokkal szinesett rangos nemzetközi szakmai találkozót szerveztek 2014. június 25-29. között. Az EACEA pályázati kiírásában a Nógrád Turizmusáért Egyesület sikeresen pályázott, így testvértelepülési programja részeként valósította meg „Az 5. évfordulós találkozó a családi gazdaságok jegyében - az önellátó gazdálkodás újjáélesztéséért” elnevezésű projektjét. A rendezvénysorozaton természetesen részt vettek a testvértelepülések küldöttségei is.

- E program nagyon fontos volt számunkra – folytatja a polgármester. – Önkormányzatunk kezdeményezésére ugyanis 2013-ban falugazdaságot alakítottunk a hagyományos faluközösség értékeinek megtartásáért és újjáélesztéséért. A gazdaság azóta is a helyi szükségleteket figyelembe véve, ám a külvilág piaci hatásaira nyitottan dolgozik. Programunkon hasznos tapasztalatokat szereztünk testvértelepüléseink már működő gazdaságairól, sikereikről, melyeket a jövőben jól tudunk majd hasznosítani.

No, persze a varsányiak maguk is mertek nagyot álmodni, és tudtak eredményeket elérni. A START mezőgazdasági és az értékteremtő munkaprogramokba évről-évre többen kapcsolódtak be, jelenleg nyolcvan fő dolgozik ezen a területen. Idén már tekintélyes mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be, ezeket a helyi közétkeztetésben használják fel, valamint értékesítésre is sor került. Közben elkezdték a gyógy- és fűszernövény-termesztést, ötezer négyzetméteren málnaültetvényt létesítettek és kétezer gyümölcsfát is elültettek. Divatos szókapcsolattal élve: úgy tűnik, dübörög a (falu)gazdaság Varsányban. Ehhez kapcsolódóan a közfoglalkoztatási programban elért eredményekért 2013-ban Varsány belügyminiszteri dicséretben részesült.
Jelenleg az Új Széchenyi Terv keretében „Kiút a szegregátumból” elnevezésű projektjük megvalósítása folyik. Ennek keretében az önkormányzat célja – a helyben működő intézmények, civilek, az egyház és a roma nemzetiségi önkormányzat bevonásával –, hogy a rászorulók élethelyzetét javítsa, az alacsony iskolai végzettségűek számára képzést, munkatapasztalat-szerzést, a hátrányos helyzetű gyermekek számára pedig felzárkóztatási lehetőségeket biztosítson.

Ennyit a közelmúltról és jelenről, de mit hozhat a jövő? Búcsúzásként erről beszélt Pintérné Kanyó Judit polgármester.

- Több konkrét fejlesztési elképzelésünk van. Varsány felkészült az uniós források fogadására. Intézményeink teljeskörű felújítása, az energiahatékonyság előtérbe helyezése fő feladatunk. A legfontosabbak közül kiemelhető még a közfoglalkoztatásban részt vevők számának további növelése, célunk a 100 fő elérése. Ezért is szeretnénk hasznosítani az önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületeket. „Álmunk” egy étterem kialakítása, mely elsősorban a közétkeztetést látná el, s a falu piacterének létrehozása is megvalósításra vár. Az alvégi falurész teljes körű rehabilitációs programja egy komoly, de szép kihívást jelent majd. Bár nem mondhatjuk, hogy elöregedő a településünk, de az idősekről való gondoskodást szintén kiemelten kezeljük, ezért terveink között szerepel az idősek bentlakásos otthonának létrehozása. A falu megérdemelne egy tornatermet, ezt a következő időszakban mielőbb szeretnék felépíteni. Természetesen folyamatosak lesznek a közterületek, épületek felújítási és karbantartási munkálatai, járási szinten pedig a környező települések önkormányzataival, hivatalaival, civil szervezeteivel, az egyházzal történő együttműködések, közös feladataink hatékonyabb megoldása érdekében.