- közölte a nógrádi megyeszékhelyen ellenzékben lévő frakció vezetője hétfőn, sajtótájékoztatón.

Turcsány László hangsúlyozta: az adók 25-30 millió forinttal terhelik, illetve terhelnék a város lakosságát, de a költségvetés helyzete nem indokolja ezek beszedését.

Mint mondta, az elmúlt három évben mintegy 15 milliárd forint támogatást kapott Salgótarján európai uniós forrásból, rendkívüli kormányzati támogatásból és egyéb, "önhikis", valamint a szociális szférába érkező forrásokból.

Turcsány László kifejtette: a kormány döntése alapján Salgótarján megyei jogú város 9,2 milliárd forintos kerettel rendelkezik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), ebből a pénzből 23, a munkába állást és az életkörülményeket nagymértékben javító beruházást valósítanak meg, köztük városrehabilitációs, turisztikai, energetikai fejlesztéseket.

A város emellett 1,5 milliárd forint kormányzati támogatásban részesült év elején, és 1008 embernek munkát adó közfoglalkoztatási program valósul meg idén 1,1 milliárd forintból. Soha ilyen mértékű támogatást nem kapott Salgótarján, ennek ismeretében értelmetlenek és érthetetlenek az adókivetések - mondta a frakcióvezető.

Salgótarján 2017. évi költségvetésének kiadási főösszege 15,1 milliárd forint, bevételi főösszege 11,8 milliárd forint, a városvezetés tehát 3,3 milliárd forint hitellel és pénzmaradvánnyal fedezett hiánnyal számol - ismertette Tolnai Sándor (Fidesz-KDNP) képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke.

Hozzátette: 2014 decembere óta Salgótarján vezetése minden évben újabb kölcsönöket vesz fel; 2016-ban már 326 millió volt a hitel, 2017-ben pedig újabb 84 milliós hitelfelvételt terveznek.

Ez egyre nehezebb helyzetet teremt működési oldalon, miközben a költségvetés rendelkezik pénzmaradvánnyal - a múlt évben 200 millió forintot sikerült megtakarítani -, így jogosan tehető fel a kérdés, hogy szükség volt-e a vállalkozókat és a lakosságot terhelő megszorításokra - mondta a bizottsági elnök.