1944. novemberében az ipari miniszter a hadi üzemek kiürítését, így a salgótarjáni bányák leszerelését rendelte el.

„… A bányaüzemek leszerelése november 20-tól veszi kezdetét, addig a szén kitermelésére kötelezik a bányászokat… (…) A bányavezetőség a német parancsnokság utasítására elrendelte a Karancslejtős-akna termelésének beszűntetését. November 22-én Jámbor főmérnök, az üzem vezetője – a kapott utasítás alapján – intézkedett a leállásra… (…) elrendelte, hogy másnap, azaz november 23-án reggel minden bányász jelentkezzen munkaszolgálatra, hadi munkára. Gyülekezés az iroda előtt. A hadi munka helye Apc-Zagyvaszántó és térsége… (…) A bányászok azonban döntöttek. Megtagadták a hadi munkát, ellenszegültek a kiadott utasításnak..." (Páles Lajos: Karancslejtősi ellenállás)

2015. november 22-én erre az eseményre és a kivégzettekre emlékezett a másfélszáz résztvevő a Gusztáv-aknán emelt emlékmű előtt. A Dobor István ( a Nyugdíjasok Bányász-szakszervezetének megyei vezetője) és Páles Lajos által szervezett megemlékezést Sulyok Oszkár Jánosné Karancsalja polgármestere nyitotta meg, majd Hanti Vilmos (a MEASZ országos elnöke) és Dobor István mondott beszédet. A résztvevők fejet hajtottak az eseményeket elszenvedő, a többségükben karancsaljai, etes-raui, Dobroda-völgyi bányászok tiszteletére.

A tiszteletadás után a salgótarjáni Bányamúzeumban Radnóti Miklósról, a költőről, halálának 71. évfordulóján 40-50 fő emlékezett meg.
A Páles Lajos és Dobor István által szervezett megemlékezést a költő és a karancslejtősi kivégzett ellenállók halálának időponti közelsége kapcsolta össze.
A rendezvényen elhangzott a költőnek, a karancslapujtői Deák Béla által szerzett dallamokra, a szerző és két karancskeszi hölgy által előadott „Erőltetett menet” című verse.