A tudós a műsorban kiemelte: az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül 200 kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni. Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a Nagy-Antillákhoz és Kubához, onnan pedig már csak egy ugrás Florida déli csücske. Ezt a pásztát lehet kijelölni, de hogy a szigetek közül a hurrikán pontosan melyiket éri el, azt nem lehetett előre pontosan tudni - tette hozzá.

Tájfunok, hurrikánok, mióta világ a világ, mindig voltak, és mindig pusztítottak - hangsúlyozta Juhász Árpád, hozzáfűzve: a Mexikói-öböl környékét és a Karibi-szigeteket számtalanszor érte már ilyen természeti csapás. Véleménye szerint ezeken a kis szigeteken a védett bunkerek építése lehet megoldás, hiszen ezek nem magas szigetek, esetenként csak pár méterre emelkednek a tengerszint fölé. A Harvey pusztításával kapcsolatban elmondta: ez abban volt kicsit más, hogy nem annyira a szél, hanem a hurrikánnal érkező hatalmas víztömeg okozott gondot.

Hozzátette: idén olyan mértékig felmelegedett az Atlanti-óceán vize (26,5-27 Celsius fokra) az Egyenlítőhöz közel lévő régióban, hogy ez felerősíti a párolgást. Vannak hidegebb évek, amikor ennyire nem melegszik föl, akkor kevesebb hurrikán vagy tájfun jelentkezik - mutatott rá.