Emberi szemmel nézve összevisszaságnak tűnhet, ahogy a bolyban jönnek-mennek. Ők a természet titkos nagyhatalma.E különös lények sikerének titka a szervezettségükben rejlik, a társadalmuk teszi őket igazán legyőzhetetlenné.

Egymást tanítják:A bristoli egyetem etológusai, Nigel Franks és Tom Richardson a Nature című tudományos szaklapban számoltak be megfigyeléseikről.

Ha az egyik egyed élelemre bukkan, vezető szerepet vesz föl és megmutatja egyik társának az utat. Ilyenkor a két hangya szorosan egymás mögött halad és aktív kommunikáció zajlik közöttük a menetelés alatt. Amikor megnő közöttük a távolság, a vezető lassít, bevárja társát. Ha a tanuló már megtanulta a leckét, maga is tanítóvá válik, így nagyon gyorsan terjed az egész boly számára fontos információ a kolóniában.

A kémiai kommunikáció az egyik legfontosabb e rendkívüli lények életében. Vannak köztük felderítők, akik szétszóródnak minden irányba. Amerre járnak, testükkel megérintik a talajt szaggatott illatvonalat hátrahagyva. Ha fészket keresnek és a felderítők megfelelő helyet találtak, erősebb illatot hagynak.

Az őket követők ugyancsak ezt teszik, amennyiben a hely megfelelőnek tűnik. Így az egész közösség részt vesz a hely kiválasztásában, nincs parancsokat adó vezér.

A levélvágó hangyák társadalmában amikor az idősebb hangyák rágószerve elkopik, és már jóval lassabban képesek a feladatukat végezni, akkor a fiatalabbak mentesítik őket a nehéz munka alól, nem kell levelet vágniuk, csupán a fiatalabb hangyák által levágott leveleket hordják.

Már az ókorban megfigyelték a maggyűjtő hangyát, mindannyiunk számára ismerős Aesopus meséje a tücsökről és a hangyáról, amelyet la Fontaine foglalt versbe és magyarul is megjelent. Lespes francia természetbúvár így ír a maggyűjtő hangyákról:

Bámulatraméltó tevékenységgel magkészletet gyűjtenek össze; e célból messzire elkerülnek keresés közben.

A munkát megosztják egymás között, ugyanis, ha útközben egy növényt találnak, amelynek széles levelei vannak, vagy egy követ, amely alatt szabad terület van, vagy akármilyen más védőtetőt, ott ideiglenes raktárt készítenek.

Azok az egyének, amelyek magvak gyűjtésével foglalkoznak, odahordják a magvakat az ilyen raktárba; mások pedig elhordják a fészek nyílásához; a harmadik munkáscsoport pedig végül behordja az aratás eredményét az építmény belsejébe. Néha, ha az aratás helye nagyon messze van a fészektől, az esetben három-négy ilyen raktárt létesítenek útközben.

A hangyák így mondják meg, hogy ki barát és ki ellenség

Hangyák a Föld minden pontján találhatóak és a legóvatosabb becslések szerint is tíz kvadrillió egyedük élhet a világon.

Egy emberre jelenleg bőven több mint 1 millió hangya jut, ami azért sikerüket is mutatja. Evolúciós sikerük egyik meglepő része az, hogy mennyire könnyen tudják felismerni egymást szimplán csak a szag alapján. A hangyák bolyokban élnek és rengeteg szociális interakció történik ezeken a helyeken. A királynő vagy királynők felelősek a kolóniában a szaporodásért, a többiek pedig dolgozóként szolgálják a csoportot.

A hangyák kommunikációjának kulcsa

A hangyák hihetetlen dolgokra képesek – így például háziasítanak más rovarokat, mezőgazdasági rendszereket építenek ki és hihetetlen módon képesek információkat cserélni.

Az emberek kommunikációja verbális és vizuális jelekre épül. A barátaink, családtagjaink arcát, hangját ismerjük fel. A hangyák ezzel szemben főleg a szaglásra támaszkodnak. Minden egyes hangyának teljesen egyedi szaga van, ami nagyon fontos információt árul el gazdájáról.

Így egy királynőnek más illata van, mint egy dolgozónak, de egy másik kolóniába tartozó hangya szaga is más, mint az azonos kolóniában élőké. A szagok információja a hangyák aprócska szőreihez jut el először, ahonnan aztán speciális receptorok továbbítják az információt az agyba.

A szagok egyfajta kémiai “kulcsként” szolgálnak. Ez azt jelenti, hogy a hangyák csak akkor tudják érzékelni ezeket a szagokat, ha a megfelelő “kulcslyukba”, neuronba kerülnek. Ha a megfelelő szag kerül a megfelelő neuronhoz, akkor egyedi üzenet indul az agyhoz. Az agy aztán dekódolja az információt és ez alapján hoz döntéseket arról, hogy ki az idegen és ki a barát.

Pont mint az embereknél: a jó kommunikáció konstruktív, de a hiánya komoly társadalmi problémákhoz vezethet.

Csatlakozz népszerű Facebook csoportunkhoz itt:

https://www.facebook.com/groups/infonograd