amely az inzulinfelfedezéséhez vezetett 1922-ben.

A cukorbetegség világnapját 1991-ben kezdeményezte az IDF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) válaszképpen a cukorbetegség világszintű gyors terjedésére.

EGY DOLLÁRÉRT ADTA EL AZ INZULIN SZABADALMI JOGÁT A FELTALÁLÓJA, MERT ETIKÁTLANNAK TARTOTTA TÖBBET KÉRNI ÉRTE

Kevés olyan orvos van, akire annyira ráillik, hogy a hivatása az élete, mint Frederick Banting, pedig kortársai sosem tartották kiemelkedően jó orvosnak.

Mégis alapjaiban változtatta meg az orvostudományt.Egy módszer, amivel talán izolálni tudná azt az anyagot, amiről már sejtették, hogy a hasnyálmirigy termeli, és a vércukorszintet szabályozza.

Már el is nevezték inzulinnak, annak ellenére, hogy tulajdonképpen semmit sem tudtak róla. Azt viszont tudta Banting, hogy ha sikerülne izolálni, az sokat segíthetne a cukorbetegeken - viszont ezt eddig lehetetlenné tette a hasnyálmirigy által termelt fehérjebontó enzim.

A tesztalany, a 14 éves, cukorbetegségben szenvedő Leonard Thompson látványosan jobban lett Banting szerének befecskendezése után.

Banting nem a pénzre pályázott, sőt eredetileg azt sem szerette volna, ha a szabadalomra rákerül a neve.

SZERINTE UGYANIS ETIKÁTLAN HA EGY ORVOS PROFITOT REMÉL EGY OLYAN TALÁLMÁNYBÓL, AMI EMBEREK ÉLETÉT MENTI MEG.

Macleod és Banting megosztva nyerte meg a Nobel-díjat, az ezzel járó pénzt elnegyedelték, hogy egyenlő arányban részesüljön belőle mindenki, aki a dolgozott a kutatáson. Azt akarták, hogy mindenki számára elérhető legyen az életmentő inzulin.

Ma Banting és társai forognak a sírjukban
A gyógyszergyárak meglepő módon nem osztják a felfedezők etikai nézeteit, ma már világszerte kiugróan magas azok aránya, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a megfelelő dózist. Különösen nagy gond ez Amerikában, ahol a cukorbetegek magas aránya a nehezen megfizethető egészségüggyel találkozik.

AZ USA-BAN AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN AZ INZULIN ÁRA A HÁROMSZOROSÁRA EMELKEDETT, ANNAK ELLENÉRE, HOGY 30 MILLIÓ AMERIKAI ÉLETE FÜGG TŐLE.

Mivel magyarázzák ezt a gyógyszergyárak?

Az Egyesült Államok a globális inzulinpiac 15 százalékát fogyasztja, és hozzávetőlegesen a gyógyszergyárak inzulinból származó bevételeinek a felét adja.

Ha pedig a gyárak emelhetik az árat, akkor miért ne emelnék, főleg olyan helyeken, ahol az egészségügyben több biztosítós rendszer működik, és magas azoknak a száma, akinek nincs semmilyen egészségbiztosítása.

Ehhez képest az egybiztosítós országokban sokkal nagyobb a kormányok mozgástere, hogy kordában tartsák az árakat. Ha ez nem tetszik a gyógyszercégeknek, az egész piacot elveszthetik, mert például hirtelen vényköteles lesz egy gyógyszerük, vagy nem támogatja az állam.

A kiesett bevételeket többek között a hatalmas, jobbára fizetőképes és a szabad piacú Amerikán hajtják be, és szinte csak a lelkiismeretükre van bízva, hogy mennyiért adják a gyógyszert. Akkor is, ha az életmentő. Illetve főleg akkor, hiszen ott nincs más választása az embernek, mint hogy megvásárolja, bármennyibe is kerül.

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE
"ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!"

FACEBOOK oldalaink:
CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
MEGYEI HÍROLDAL: https://www.facebook.com/infonograd
ORSZÁGOS HÍROLDAL: https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg/
WEBOLDAL: https://www.infonograd.hu
TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd
Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal