mint amennyit „beszélnek”, és ezt is főleg egymás kurkászása közben teszik.

A kutatók a kelet-afrikai vadon élő csimpánzok több ezer gesztusát elemezték és megállapították, az állatok kézjelei feltűnően hasonlítanak az emberek beszélgetéseire, különösen a reakcióidő tekintetében.

Eszerint az emberek és a majmok kommunikációs jellemzői ősi eredetűek, amik párhuzamosan fejlődhettek ki. Dr. Gal Badihi, a St. Andrews-i Egyetem etológusa kifejtette, hogy az emberi beszéd szigorú szabályokat követ, amelyek a különböző kultúrákban és nyelvekben következetesek.

Ebből kiindulva munkatársaival eltöprengtek, a csimpánzok kommunikációját saját szabályok irányítják, vagy az emberi beszélgetésekhez hasonló regulák?

A MAJMOK KÉZMOZDULATOK GAZDAG REPERTOÁRJÁVAL KOMMUNIKÁLNAK EGYMÁSSAL, EZEKKEL JELEZHETIK PÉLDÁUL AZ OLYAN KÉRÉSEKET EGYMÁSNAK, MINT: „HAGYD ABBA”, „KÖVESS” VAGY „VEGYÉL FEL”.

Az etológusok több mint 8500 gesztust tanulmányoztak, ezeket 252 vadon élő csimpánztól rögzítették, öt kelet-afrikai vadon élő közösségben. A legtöbb interakció rövid volt, ha hosszabb, akkor is maximum 7 kézmozdulat.

Ezekben az eszmecserékben a majmoknak általában 120 ezredmásodperc kellett ahhoz, hogy válaszoljanak egymásnak, hasonlóan az átlagos 200 ezredmásodperces emberi beszélgetési reakcióidőhöz.

Badihi azt is elmondta, hogy a csimpánzok gesztusokat alkalmaznak, hogy

- elkerüljék a konfrontációt,
- üdvözöljék egymást,
- kibéküljenek egy verekedés után,
- esetleg ételt vagy társaságot kérjenek.

A legtöbb gesztuscsere akkor történik, amikor egymást kurkásszák, ápolgatják, ilyenkor sűrűn intenek egymásnak, hogy cseréljenek pozíciót vagy testterületet.

A különböző korú csimpánzok között nem volt eltérés a reakcióidők között, de a más-más csimpánzközösségek között megfigyelhetők különbségek, ami nagyon hasonló az embereknél tapasztalható finom kulturális differenciákhoz.

Például az ugandai Sonso csimpánzközösségben lassabban váltakoztak a kommunikáció gesztusai, ők a csimpánzvilág dánjai – mert a különböző nációk között a dánok bizonyultak lassabbnak az emberek között.

Mivel az emberek és a csimpánzok is nagy majmok, a gyors kommunikáció közös evolúciós örökségünk lehet, de más fajoknál is előfordulhat, például a bálnáknál, delfineknél, denevéreknél és hiénáknál.