nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították.3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába.

Nevéhez ragaszkodva, olvasott Attila hun vezérről, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt.

A Szegeden élő Juhász Gyulával, ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt. Támogatásával jelent meg 1922-ben első verseskötete, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is.

Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam? – írta később önéletrajzában.

Országos ismertséget Nem, nem soha! című versével szerzett. Magyar-francia szakos tanárnak kezdett tanulni a Szegedi egyetemen, ahonna Horger Antal nyelvész versei miatt eltanácsolta.

Ezután Bécsben majd Párizsban járt egyetemre. 1927-ben tért vissza Budapestre, barátságot kötött számos költővel és íróval, műveit folyóiratok közölték, azonban állandó munkája nem volt.

Belépett az illegális kommunista pártba, a halálbüntetés ellen szónokolt, nyíltan támadta a pártot. Röpiratokat írt és terjesztett, aktívan politizált. Emiatt gyakran zaklatták, bíróság elé idézték, házkutatásokat tartottak nála. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot.

1934-ben elfordult a politikától, beleszeretett egy művészettörténésznőbe és a pszichoanalízis kezdte érdekelni. 1930-tól járt pszichoanalízisre, 1935-től szerelmes lett új pszichológusába, Gyömrői Editbe, aki skizofréniát állapított meg nála. A diagnózis valószínüleg a kornak megfelelő volt, azonban mára úgy tudjuk, hogy borderline szindrómában szenvedett. A téves diagnózis valószínüleg hozzájárult korai halálához.

1935-ben a Szép szó szerkesztője lett, ez volt első rendes munkahelye. Utolsó verseskötete azonban nem volt sikeres, ez megviselte. 1937-ben újabb viszonzatlan szerelemre lobbant, és miután törékeny egészségi állapotán a szanatórium sem segített, nővére balatonszárszói panziójába került.

December 3-án vesztette életét, amikor máig tisztázatlan körülmények között a vonat alá esett.

Öngyilkosság vagy tragikus baleset: máig nem tudjuk biztosan

József Attila, a kiváló költő vonat elé vetette magát és meghalt!”- írta főcímében az 1937. december 5-én megjelenő vezető újság, az Est.

A költő halálának körülményeit illetően a mai napig nincs teljes egyetértés, az igazságra ugyanakkor nagy valószínűséggel sosem derül már fény.

Öngyilkos lett – állítja a hivatalos irodalomtörténészi álláspont, nem véletlenül, hiszen József Attila már fiatalon is kísérelt meg öngyilkosságot: kisgyermekként egyszer lúgköves oldattal akart véget vetni életének, de végül keményítőt ivott. 17 esztendősen szintén meg akarta ölni magát, ekkor végrendelkezett is.

Garamvölgyi - Hogyan halt meg József Attila - című könyve szerint a költő nem akarta megvárni, amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt. Ahogy visszazuhant a sínek közé, a vonat a jobb karját is leszakította.

József Attila a Balaton felé indult, ám az állomáson állt egy tehervonat, ezért le volt eresztve a sorompó.

Két másik ember is állt ott, ők mesélték a vizsgálatnál, hogy Attila is várt velük, aztán egyszer csak megemelte a sorompót, átbújt alatta, és bemászott két vagon közé. Ez az utolsó villanás. Röviddel később elindult a vonat, és a két összecsapódó ütköző szétlapította a fejét. Zakója fennakadt a szerelvény kampóján. Véletlenül történhetett, miközben át akart bújni, vagy szándékosan hurkolta rá ő maga egy rémes elhatározástól indíttatva? Soha nem fog kiderülni.

Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.

A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, születénapján ünnepeljük a költészet napját.

József Attila életműve halálának körülményeitől függetlenül is teljesen kerek, egységes egész, önálló fejezet – a nyelvi nehézségek miatt alighanem csak mi, magyarok tudjuk, hogy nagy valószínűséggel az egész 20. század legnagyobb költője volt, de a tényeken mindez mit sem változtat. Mint ahogy az sem változtatná meg alapjaiban a róla kialakult képet, ha kiderülne, tragikus baleset történt.

A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra.

Ha tetszett a bejegyzés, és szerinted másoknak is érdekes lehet, köszönöm szépen, ha megosztod! 🙂SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃 ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!

Mi a híreket reklámok nélkül adjuk ... https://www.facebook.com/groups/infonograd