Hírek
2023. Augusztus 29. 15:30, kedd |
Külföld
Forrás: Bonczók Zoltán
39 éve, hogy a Discovery űrsikló először elindult a világűrbe
Az űrrepülőgép flotta harmadik tagjaként szolgálatba állt űrsikló 1984. augusztus 30-án startolt a floridai 39A indítóállásról.
A bemutatkozó, 6 napig tartó STS-41-D küldetésen 3 telekommunikációs műholdat állítottak vele pályára.
Az első küldetés előtt
A Discovery (és vele együtt a másik eredeti három űrrepülőgép: Columbia, Atlantis, Challenger) megépítésére 1979 januárjában nyert megbízást a NASA-tól a Rockwell International vállalat. Az űrsikló építése még abban az évben elkezdődött a Rockwell Palmdale-i üzemében, és egészen 1983 februárjáig tartott. A tesztek elvégzése után 1983 novemberében szállították a Kennedy Űrközpontba.
Az OV-103 jelzésű űrsikló korábbi kutatóhajókról kapta a nevét: a HMS Discovery James Cook harmadik expedícióján volt Henry Hudson hajója, amit 1610-1611-ben az északi átjáró keresésére használtak, illetve az RSS Discovery, ami Robert Falcon Scott és Ernest Shackleton 1901-1904-es antarktiszi expedíciójának volt a hajója.
A Discovery-vel 27 év alatt összesen 39 küldetést hajtottak végre , ezalatt 365 napot töltött a világűrben. Összesen 238 millió kilométert tett meg, és 5830 alkalommal kerülte meg a Földet. Az űrrepülőgép flotta tagjai közül a Discovery hajtotta végre a legtöbb küldetést. Érdekesség, hogy 1985-ben például 4 alkalommal repült a világűrbe.
Az utolsó indítás, az STS-133
A NASA legjelentősebb missziói is a Discovery nevéhez kapcsolódnak: az űrsikló juttatta fel a Hubble űrteleszkópot 1990-ben, amit a második és harmadik szerviz küldetés alkalmával is újra meglátogatott. A Discovery indította az Ulysses űrszondát, három TDRS műholdat (a NASA kommunikációs rendszere), és a Nemzetközi Űrállomás építésében és kiszolgálásában is aktívan részt vett. A Challenger 1986-os katasztrófája előtt a Védelmi Minisztérium dedikált űrrepülőgépe lett volna titkos katonai küldetésekre és műholdak felbocsátására. Ebben a szerepben a kaliforniai Vandenberg Légierőbázisról indították volna (az ehhez szükséges infrastruktúra és startállás is elkészült), azonban ezeket a terveket a Challenger balesete után törölték, és maradt az amerikai űrhivatal kötelékében.
1995-ben és 2002-ben is nagyobb felújításon esett át, illetve a két űrrepülőgép katasztrófa után (Challenger 1986-ban és Columbia 2003-ban) mindkét alkalommal a Discovery indult előszőr újra a világűrbe. A program befejeztével a három aktív űrrepülőgép (Endeavour, Atlantis, Discovery) közül a Discovery vonult először nyugdíjba: 2011 februárjában az STS-133 misszió a Nemzetközi Űrállomásra volt az utolsó repülése. A küldetés után a Virginia államban található Smithsonian Intézet repüléstörténeti múzeumának Udvar-Hazy kiállítóhelyére került, ahol a mai napig megtekinthető.
A Discovery 1992-ben az STS-53 küldetésről visszatérve
A Discovery küldetéseinek a logói
A Discovery kiállításon
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 19. 07:51, kedd | Külföld
Kreml: minőségileg új helyzetet teremt egy olyan döntés, amely megengedi a mélységi csapásokat Oroszország ellen
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld
Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi
Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –