amely ugyanakkor egyre nagyobb mértékű elhízást és szellemi hanyatlást fog okozni. Hogy miért? Mutatjuk:

Az Európai Bizottság 2008-ban(!) kiadott összefoglaló tanulmánya a szabadidőben történő zajterhelés („szociális zaj”) következményeivel kapcsolatosan megállapította, hogy az 1980-as évekhez képest a „szociális zajnak” kitett fiatalok száma mintegy 19 százalékkal nőtt, míg evvel ellentétben a munkahelyi zaj expozíciója csökkent.

Ez volt a helyzet immáron több mint 15 éve, miközben a munkavállalók hallásvédelméért még régebben (2005-ben!) már hoztak uniós jogszabályt – ám a gyermekekre és fiatalokra azóta sem gondol senki.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (WHO) FRISSEBB, 2018-AS BECSLÉSEI SZERINT 2030 UTÁN A HALLÁSSÉRÜLÉS LESZ AZ EGYIK LEGGYAKORIBB FOGYATÉKOSSÁG A VILÁGON, AMELY ELŐRELÁTHATÓLAG 650 MILLIÓ EMBERT FOG ÉRINTENI.

A WHO már 2015-ben arra is felhívta a világ figyelmét, hogy a fiatalok hallásának veszélyeztetettsége kapcsán „1,1 milliárd fiatal hallása van veszélyben” és a kormányok kompetenciája alá tartozik a rendeletek, előírások meghozatala a fiatalok hallásának megóvása érdekében, tették hozzá.

Ráadásul a hallásromlás nemcsak szociális izolációhoz vezet, hanem egyúttal elhízásra is hajlamosít, hiszen a társadalmi inaktivitás növekedésével az érintett egyén életmódja is mozgásszegényebb, stresszesebb lehet.

Mi következik ebből?
Kezdjük a fiatalokkal! Hazánkban az elmúlt évtizedben a hallókészülékek finanszírozása (támogatása, javítása) a 18 éven aluli hallássérült betegek esetében közel 50 százalékkal nőtt és ma már hozzávetőlegesen legalább félmilliárd forintba kerül évente, úgy, hogy a magyar egészségbiztosító ingyenesen adja a legjobb hallókészülékeket a gyermekeknek és kedvezményesen a felnőtteknek.

Az iskolai teljesítményromláson, például az idegen nyelv nehezített elsajátításán túlmenően egyértelműen hosszú távú kockázatokkal is jár a hallássérülés, így különösen a korai demencia és az idő előtti leépülés kockázata is nőhet a mostani fiatalabb generáció esetében.

Sokkolónak bizonyulhat az új, 2021-es átfogó nemzetközi tanulmány, miszerint 1990 és 2020 között a fiatalon kezdődő demencia standardizált globális előfordulási gyakorisága 119,0 volt 100 000, 30–64 éves korú lakosra vetítve.

A mérések szerint a 30–34 éves korú népesség 100 000 lakosára vetített 1,1 értékről a 60–64 éves korú népesség 100 000 lakosára vetített 77,4 értékre emelkedett, amely növekedés brutálisnak tekinthető. Ez a mérték már a felsőoktatás eredményességét is befolyásolja, nem beszélve a magyar fiatalok különösen alacsony szintű és színvonalú – versenyképességet is romboló – idegennyelvi kompetenciáiról.

Másfelől – amiről talán meg kevesebb szó esik – az idő előtt bekövetkező és kezeletlen hallásveszteség idősebb korban felgyorsítja a demencia kialakulását is, és mivel a 65 év felettiek aránya is folyamatosan nő a társadalmon belül, így a hallásromlás valóban össztársadalmi kihívás.

Ráadásul az Európai Bizottság becslése szerint a 65 év felettiek száma 2050-ig legalább 30 millióval fog nőni az EU-ban, miközben egyre kevesebb aktív korú lesz (itt akár 26-53 milliós csökkenés is lehet).

A hazai demográfusok szerint hasonló trendek játszódnak le Magyarországon is: 2050-ig a 65 évesek és idősebbek száma közel félmillió fővel emelkedhet, ami a jelenlegi 20-21százalékról 27-28 százalékra emelné arányukat a (fogyó) népességen belül. Így az idősebb generáció – a mai negyvenes-ötvenes választópolgárok, vagyis az egyik legnépesebb korosztály a jelenlegi magyar társadalomban – számára már mindennapos élmény lesz a kisebb-nagyobb, a hajlott korral összefüggő fogyatékosságok megtapasztalása, a hallásromlás és megelőzés hiányában pedig annak elszenvedése is.

A ZAJÁRTALOM OKOZTA HALLÁSROMLÁS VISSZAFORDÍTHATATLAN FOLYAMAT, AMI SEM GYÓGYSZERREL, SEM MŰTÉTI ÚTON NEM GYÓGYÍTHATÓ, LEGFELJEBB HALLÓKÉSZÜLÉK SEGÍTSÉGÉVEL RÉSZBEN – ÁM ÖSSZESSÉGÉBEN KISEBB MÉRTÉKBEN – KOMPENZÁLHATÓ.

A nagyothallás sokat ront az életminőségen: nehezíti a tanulást, a kommunikációt, balesetveszélyt jelent a közlekedésben, rontja a kultúrában való részvételt, így a zenehallgatást, a rádió, a mobil eszközök használatát, a mozizást.

Gátolja a társadalmi beilleszkedést, a szociális interakciókra való képességet, a társadalmi életben való részvételt, végső soron az egyén elszigetelődéséhez, illetve egészségromláshoz, valamint arányaiban és összességében jóval nagyobb ápolási és költségvetési kiadásokhoz és szociális teherhez vezethet mind társadalmi, mind pedig családi szinten.

Magyarországon – és szerte a világban – először a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Magyar Tudományos Akadémiával, a Semmelweis Egyetemmel és a Műszaki Egyetemmel közösen vállalta fel a halláskárosodás növekedésének mértékével kapcsolatos átfogó felmérést, amelynek alapján már több konkrét javaslatot is megfogalmazott.

Ebben a munkában kiemelendő az egyébként más oldaláról is ismert (az 1962-es Ki mit tud? verseny füttyvirtuóza) Hacki Tamás fül-orr-gégész professzor szakmai támogatása is.

Márpedig nem kis számokról beszélünk akkor sem, ha a közvetlenül érintett gyermekekről beszélünk: A KSH adatai szerint csak a 2022/2023-as tanévben 193 „siket” tanuló volt Magyarországon, továbbá az 1432 „nagyothalló” és 6662 „beszédfogyatékos” gyermek. Tehát legalább 8 ezer családban van hallássérült vagy a beszédében akadályozott gyermek.

Ez a problémakör valójában nem csak a gyermekeinkről szól, hanem rólunk, a „középkorú” aktívakról (40–64) is, akik 15-20 éven belül megyünk nyugdíjba.

Nem beszélve arról, hogy ma a szintén egyre inkább a „középkorú” aktívak táborát erősítő kisgyermekes szülők maguk sem tudják, hogy tudtukon kívül és szándékaik nélkül milyen súlyos veszélyeknek teszik ki a saját gyermekeiket – és saját magukat is! – akkor, amikor közösen elmennek egy olyan szabadidős programra, például moziba, ahol erős hanghatásoknak vannak kitéve. Emellett a hangerő tekintetében kontrollálatlan fül- és fejhallgató-használat percek alatt rombolja le a fülünk épségét, méghozzá helyrehozhatatlanul és alattomosan, hiszen csak hónapokkal, évekkel később lesz nyilvánvaló a veszteség.

Egyáltalán nem mindegy, hogy mi magunk milyen állapotban leszünk akkor, amikor eljön az időnk.

Csatlakozzon olvasóinkhoz!
InfoNógrád híroldal csoport:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
SPORTHÍREK:
https://www.facebook.com/groups/infongrad.sporthirek
AUTÓSOK SALGÓTARJÁNBAN:
https://www.facebook.com/groups/autosok.salgotarjanban
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
#InfoNógrád #hírek #hírcsatorna #érdekességek #események #videók #programok #online #Salgótarján #Nógrádvármegye