Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, a háború megszakítja tanulmányait. Az orosz hadifogságból 1947-ben jut haza. 1950-től vállalati közgazdász.

Hernádi Gyula és lánya, Krisztina

1970-től a Huszonötödik Színház, majd a Népszínház, később a kecskeméti Katona József Színházban dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetsége elnöke.

Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezik: költeményei, novellái, kisebb regényei jelennek meg. 1976-ban József Attila-díj, 1996-ban Szép Ernő-díj és alternatív Kossuth, 1999-ben a rendes Kossuth-díjjal is kitüntetik.

Hernádi orvosnak készül, leventeként a frontra kerül. Az új világban egy timföldüzem főnökeként és költőként folytatja. Fodor András írja le naplója 1955-ös kötetében, hogyan bukkant rá a fiatal költőre.

A Csillag mutatja be. Verseskönyve megjelentét – a legenda szerint – az ekkor még vadkommunista Juhász Ferenc kontrázza meg. Az ötvenes évek végétől megjelennek kötetei: novelláskötete (Deszkakolostor) és regénye (A péntek lépcsőin). A kritika pislog. Az olvasó is pislog. Nincs kihez hasonlítani. Majd a francia új regény használ hasonló prózanyelvet.

Jancsóval az idők folyamán huszonhárom filmet forgatnak. Jókat és jobbakat. Talán nem tudják, miért is, honnan tudnák, ők dolgoztak, aztán újra dolgoztak, hogy milyen áhítattal ültünk be a moziterembe. És másnap is. Hogy milyen fontosak voltak. Azzal együtt, hogy ők nem kódoltak, tették, amit tehettek, mi csendben és áhítattal dekódoltunk.

Első közös alkotásuk az Oldás és kötés volt. A rendszerváltozás előtti időkben mindkettejüket a szabadság hiánya, a kisemberek örökös elnyomatása foglalkoztatta, s filmjeikben ezekre a kérdésekre igyekeztek választ keresni. Közös munkájuk sok más között az Így jöttem, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány, Még kér a nép, a Szörnyek évadja. A későbbi időszak filmjeiben, a Kapa-Pepe-filmekben pedig a magyar történelmet és a jelenkort ábrázolták a maguk groteszk és mulatságos módján.

És hogy Hernádi prózája is milyen fontos volt (Téli sirokkó, Borotvált tabló, Az erőd, Kiáltás és kiáltás). Érteni próbálni, befogadni. Aztán jöttek a pénzkereső baromságai, a horoszkóp, sci-fi, Az egri csillagok folytatása.

Hernádi Gyula (Oroszvár, 1926. augusztus 23. – Budapest, 2005. július 21.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, dráma- és forgatókönyvíró emlékére avatták az emléktáblát, annak a háznak a falán, amelyben 40 éven át élt és alkotott.

Az avatáson beszédet mondott Konrád György Kossuth-díjas író és Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr. Az emléktáblát a család és Újbuda Önkormányzata közösen állíttatta.