A Színiakadémiát nem fejezte be, részben a háború miatt, részben mert már 21 évesen szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál. Ekkor vette fel az Iván nevet, hogy Darvas Szilárd humoristától megkülönböztesse magát.

1956-ban forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját kihozza a börtönből, ezért 22 hónap börtönre ítélték a forradalom leverése után. Ugyanebben a börtönben játszotta később a Szerelem című film néhány jelenetét. A börtönévek után nem játszhatott, így segédmunkásként dolgozott.

1963-tól a Miskolci Nemzeti Színházban, majd a fővárosi József Attila Színházban játszott. 1965-ben kerülhetett újra vissza a színpadra, a Vígszínházhoz szerződött. 1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. 1995-től volt tagja a szolnoki Szigligeti Színháznak.

Szinte minden nagy szerepet eljátszhatott a színészálmok közül. A Liliomfi, a Dollárpapa és a Bakaruhában című filmekkel futott be. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy színpadi és filmszerepei mellett színdarabokat fordított és rendezett. Remekül rajzolt, karikatúrákat készített, műveit rendszeresen kiállították. Lábjegyzetek címmel önéletrajzi regényt írt.