20-30 százalékkal olcsóbb az Aldinál és a Lidlnél – ez a Mere nevű orosz diszkontlánc ígérete Európa-szerte.

A Szibériából indult cég korábban már Romániától Nagy-Britanniáig nyitott boltokat Európában, bár a terjeszkedés részben az orosz–ukrán háború, részben a cég saját stratégiája miatt nem mindenhol ment zökkenőmentesen.

Most, hogy egy kiszivárgott levél alapján úgy néz ki, a Mere Magyarországon is megvetné a lábát, megnéztük, mi is az orosz diszkont ajánlata és hogy ment eddig az európai térhódítása.

A Mere márkanéven működő hálózat a Torgservis nevű orosz vállalat tulajdona, ami a szibériai Krasznojarszkból indult 2009-ben. A cég egy befektető-testvérpár, a német származású orosz Szergej és Andrej Schneider tulajdona. Schneiderék kerülik a nyilvánosságot, interjúkat nem szoktak adni, az üzletépítést viszont komolyan gondolják.

A cég Oroszországban (ahol nem Mere, hanem Svetofor, vagyis közlekedési lámpa néven fut) nagyjából háromezer boltot üzemeltet, amelyek leginkább kisebb orosz városokban találhatók Szibériában és azon kívül.

Az orosz piacon kívül többek között Kazahsztánban, Belaruszban és Kínában is vannak üzletei, pár éve pedig az EU-ban is elkezdett terjeszkedni, ahol eddig Lettországban, Litvániában és Romániában tudott jelentősebb hálózatot nyitni.

Nyugat-Európában is próbálkozott a cég: Németországban, Spanyolországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában is nyitott üzleteket. Oroszországban, ahol a legtöbb bolt található, 2023 első felében 9,8 százalékos növekedéssel már 2 milliárd eurós árbevételt ért el.

A Mere a nyugati piacon egy nagyon határozott üzenettel igyekszik berúgni az ajtót: 20-30 százalékkal alacsonyabb árakat ígér, mint más diszkontláncok, például a Lidl vagy az Aldi. Hogy éri el mindezt?

A Mere spanyol leányvállalatának ügyvezetője a „spártai” és a „sallangmentes” kifejezésekkel írta le, hogy hogyan néznek ki a Mere boltjai: nincs semmi olyan, ami növelné a költségeket, se dekoráció, se polcok, semmi felesleg.

A cégnek raktára sincs, a beszállítóknak rögtön a vásárlótérbe kell letenniük az árut, amivel pedig a bolt dolgozóinak létszámát is minimálisra vágja az orosz cég, amely ráadásul az olyan szolgáltatásokon is spórol, mint az ügyfélszolgálat. Mindez azt is jelenti, hogy a Mere boltjai – már amennyire az interneten fellelhető fotókon látni – inkább egy raktárra emlékeztetnek, semmint szupermarketre. Ezt bizonyos szinten a német diszkonthálózatoknál is megszokhattuk, de ők az évek során sokat finomodtak, szupermarketesedtek.

Érthető módon a szuperolcsó hálózat Oroszország szegényebb vidékein nagyon népszerű, de nyilván a nyugat-európai boltok is megtalálták a közönségüket.

Amikor a Mere 2019-ben megnyitotta első német áruházát Lipcsében, akkora sor állt a bolt előtt, hogy volt, aki be se jutott – sőt, olyan gyorsan elkapkodták az árut, hogy pár napra be kellett zárni a boltot.

A Deutsche Welle akkoriban beszélt több visszatérő vásárlóval, akik azt mondták, hogy nekik sokat számít, hogy iható kávét, konzerveket és felvágottakat olcsóbban lehet venni, mint az Aldiban. Sőt, volt olyan vásárló, aki egész nosztalgikusan úgy fogalmazott, hogy a Mere olyan, mint amilyen az Aldi volt régebben.

Sok beszállítónak például nem tetszett, hogy nekik kellene betenniük a boltba az árut, a Mere pedig csak az eladott termékek után fizet, a boltban maradt termékeket pedig össze kell szedniük.

Hogy mindez a magyar piacon mennyire reális, az már érdekesebb kérdés. Az elmúlt évek rekordinflációja és a szektorra irányuló pénzügyi, politikai nyomás megtette a hatását a kiskereskedelmi cégekre: a legutóbbi ismert adatok még 2022-ről szólnak, ekkor a láncok többségénél jócskán olvadt a profit, többen veszteségbe fordultak.

A tavalyi kiskereskedelmi forgalmi és inflációs adatok ismeretében a 2023-as számok sem lesznek sokkal jobbak, és bár a gazdasági növekedés (vele a fogyasztási kedv) idén már visszatérőben van, a politikai oldalon nem enyhül a nyomás. A kormány egyelőre nem adta jelét annak, hogy a kiskereskedelmi különadót ki akarná vezetni, sőt, folyamatosan csatázik az osztrák tulajdonú Sparral.

A Mere érkezése olyan szempontból is furcsa helyzetet hoz, hogy a piaci szereplők azt szokták mondani, már így is „túl sokan vannak” Magyarországon: miközben kényelmesen 5-6 bolthálózat férne el egy ekkora piacon, most 9 nagy élelmiszer-kiskereskedő van.

Ha a Mere érkezésével ez a szám pár éven belül tízre bővül, akkor még inkább kiéleződik a helyzet, és közelebb kerülhet a pillanat, hogy egy-két cég bedobja a törülközőt.

Ebben az alaphelyzetben könnyen gondolhatnánk azt, hogy új belépőként a Merének lesz nehéz dolga egy eleve telített piacon. A magyar fizetések vásárlóereje és a fogyasztók ebből következő, fokozott árérzékenysége miatt azonban korántsem biztos, hogy ez így lesz: ha az orosz cégnek sikerül beszállítókat találnia és tényleg ráver árakban az elmúlt években a piacot letaroló diszkontokra, akkor nagyon is könnyen találhat magának vásárlókat, nehéz helyzetbe hozva néhány versenytársat.

Ha tetszik a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃
Hiszünk abban, hogy a hírek közvetítését a lehető legegyszerűbbé és kényelmesebbé tehetjük.

InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
SPORTHÍREK:
https://www.facebook.com/groups/infongrad.sporthirek
AUTÓSOK SALGÓTARJÁNBAN:
https://www.facebook.com/groups/autosok.salgotarjanban
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
#InfoNógrád #hírek #hírcsatorna #érdekességek #események #videók #programok #online #Salgótarján #Nógrádvármegye