Hírek
2023. Augusztus 30. 20:30, szerda |
Belföld
Forrás: Zsuffa Csaba
1990 augusztus 31-én történt, hogy az NDK és az NSZK kormányai megkötötték a szerződést a két német állam újraegyesítéséről
![1990 augusztus 31-én történt, hogy az NDK és az NSZK kormányai megkötötték a szerződést a két német állam újraegyesítéséről](/external/image_cache/3/2/1/32164f66b8eb730ea919b850a0dd0b0c.jpg)
Németország hivatalosan 1990. október 3-án egyesült. Ekkor jelentették be Németország újraegyesítését.
A magyar szál:
Nagyban hozzájárult a német megosztottság felszámolásához a Vasfüggöny megnyitása.
A Magyarország nyugati határán akkoriban létező határzár, mely a keleti blokkot zárta el a "hanyatló Nyugattól", jelképe volt a képtpólusú világhatalomnak, a hidegháborúnak és a kommunista elnyomásnak is.
1989-ben már új szelek fújtak. Magyarország akkori külügyminisztere, Horn Gyula addig a gyakorlatilag a Szovjetunió fennhatóság alatt álló Kelet-Európában elképzelhetetlen tettet hajtott végre. A politikus, későbbi miniszterelnök, egykori kommunista megosztó személy volt, de ezen tettével mindenképpen beírta magát a történelembe: 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel közösen, a nyilvánosság előtt, jelképesen átvágta a határzár megmaradt szakaszát. (A Vasfüggönyt az előző hónapokban már elkezdték felszámolni.)
Ami ennél is fontosabb, hogy bejelentette: 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni.
A határ október 7-ig nyitva volt hatvanezer keletnémet tartózkodott akkor Magyarországon, többségük át is mehetett Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba, évtizedekkel korábban szétszakított családok egyesülhettek újra. Az esemény jelentős mértékben hozzájárult a "két Németország" rendszerének felszámolásához és a német egység újbóli létrejöttéhez.
Németh Miklós most már bánja, hogy átengedte a dicsőséget
„Ő volt az utolsó, aki támogatta a határnyitást - mondta Horn Gyuláról Németh Miklós, az MSZMP utolsó miniszterelnöke, aki 1988-tól az 1990-es szabad választásokig vezette az országot, a vs.hu-nak adott interjújában.
Németh Miklós kifejtette, most már bánja, hogy átengedte a dicsőséget Horn Gyulának, akkor külügyminiszterének, aki Alois Mock osztrák külügyminiszterrel 1989. június 27-én jelképesen átvágta a vasfüggöny erre a célra meghagyott mintegy tízméteres maradványát. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé.
Az NKD és NSZK megalakulásának előzményei:
Miután a szövetségesek 1945-ben legyőzték Németországot, az állam területét és Berlint egyaránt francia, brit, amerikai és szovjet szektorokra osztották.
Október 3. a Német Egység Napja / Fotó: Northfoto
A szovjetek és korábbi szövetségeseik között fokozatosan elmérgesült a viszony.
1947-ig a három nyugati szektor egységesült, létrejött a három szektorból álló Trizónia. A vörösök azonban ebből szándékosan kimaradtak.
1948. június 2-án a nyugati szektorokban, június 24-én pedig Berlin nyugati részében is bevezettek egy új fizetőeszközt, a német márkát.
Sztálin ezt és „műszaki nehézségeket” ürügyül kihasználva blokád alá vette Nyugat-Berlint, azt remélve, hogy ezzel a teljes város felett átveheti az uralmat, ám a nyugatiak légihídon keresztül juttatták szállítmányaikat saját területükre.
1949 májusában egy négyhatalmi szerződés megkötése után a Szovjetunió feloldotta a blokádot, addigra azonban a keleti területeken már bevezették a keleti márkát.
Az NDK 1961-ben fallal választotta el Nyugat- és Kelet-Berlint, hogy megakadályozza saját állampolgárai nyugatra utazását / Fotó: Northfoto
Ez a kettős valutarendszer jelentősen felgyorsította az ország kettészakadását. Nyugaton még májusban kikiáltották a Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK), a szovjetek ezt októberben követték a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megalapításával.
Az ikonikus Checkpoint Charlie, Nyugat- és Kelet -Berlin közötti egykori határ / Fotó: Northfoto
Keleten kommunista, nyugaton kapitalista rendszer alakult ki.
Az NDK kormánya később erőteljesen korlátozta saját állampolgárainak az NSZK-ba vagy Nyugat-Berlinbe történő kiutazását (berlini fal, vasfüggöny).
A berlini falat 1989-ben bontották le / Fotó: Norhfoto
Az újraegyesítés napja
Németország hivatalosan 1990. október 3-án egyesült, amikor Kelet-Németország öt újraalapított szövetségi tartománya formálisan csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.
A bejelentés véget vetett a német állam 45 éves megosztottságának.
Mivel az új tartományok formálisan csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz az alkotmány akkori, 23. cikkelyével összhangban, egyszerűen kiterjesztették a területet.
Angela Merkel kancellár 2009-ben úgy nyilatkozott: az egyesítés folyamata még mindig nem ért véget, a külön töltött négy évtized valószínűleg még hosszú ideig éreztetni fogja hatását a társadalomban.
Az egyesítés után
Az újraegyesítés jelentős terheket róttak a német gazdaságra. A német gazdasági növekedés lassult, ennek legfőbb oka a keletnémet gazdaság alacsony teljesítménye volt, különösen a nyugatihoz képest. A keleti ipar gyakran teljesen összeomlott, a területek áruval és szolgáltatásokkal való ellátása megerőltette a nyugati erőforrásokat.
Berlini életkép 1989-ben / Fotó: Northfoto
Az NDK nagy részéről ráadásul eltűnt az ipar, a munkanélküliségi ráta 20% körüli értékre nőtt. A keletnémetek pedig elkezdtek átvándorolni nyugatra munkalehetőségért, ezzel pedig jelentős mértékben csökkent a népesség.
A berlini fal építése után Brandenburgi kapu a lezárt zóna közepére került és sem keletről, sem nyugatról nem lehetett áthaladni rajta. (Brandenburgi kapu 1988 -ban a felső képen, napjainkban az alsón) / Fotó: Northfoto
Ezek érdekelhetnek még
2025. Február 12. 07:40, szerda | Belföld
Meteorológia: ónos eső várható szerdán
Ónos eső veszélye miatt szerdára másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna vármegye területére a HungaroMet Nonprofit Zrt.
2025. Február 12. 07:38, szerda | Belföld
A német AfD elnökével tárgyal Orbán Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Alice Weidellel, az Alternatív Németországért Párt (AfD) elnökével tárgyal szerdán Budapesten - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Sajtóiroda.
2025. Február 11. 09:24, kedd | Belföld
Nagy Márton: jöhetnek újra az árstopok?
Jöhetnek újra az árstopok? – tette fel a kérdést a nemzetgazdasági miniszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
2025. Február 11. 09:22, kedd | Belföld
Orbán Viktor: óriási botrány van Amerikában
Óriási botrány van Amerikában. Az amerikai elnök úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza, a különböző amerikai kormányzati szervek kiknek és mennyi pénzt juttattak az elmúlt években - közölte a miniszterelnök hétfőn.