Budapesten született 1922. február 10-én, gyermekkorában Budán élt a szüleivel, illetve a nagyszüleivel.

Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, ezért csak a második világháború végén kapott katonai behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször került szovjet hadifogságba, ám onnan is sikerült megszöknie.

Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, a fellebbezés lehetősége nélkül. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.

1988-ban alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének, 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. augusztus 3-án a Magyar Köztársaság elnökének választják, e tisztéget két cikluson át tölti be.

Göncz Árpád köztársaságielnök-jelölt Antall József politikussal beszélget az ülésteremben az Országgyűlés 1990. május 3-i ülésén
Fotó: Varga László / MTI