Városlista
2026. február 22, vasárnap - Gerzson

Hírek

2023. Szeptember 29. 09:02, péntek | Külföld
Forrás: index/parameter/vezess/zsuffa

1990 10. 30. - A FRANCIA és BRIT alagútépítők TALÁLKOZTAK a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során

1990 10. 30. - A FRANCIA és BRIT alagútépítők TALÁLKOZTAK a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során

Alagút köti össze Angliát és Franciaországot. Az 51,5 kilométeres Csatorna-alagút a világ leghosszabb tenger alatti vasúti alagútja,

amelyen 35 perc alatt el lehet jutni egyik országból a másikba. Angliában Folkestone, Franciaoszágban Coquelles mellett van bejárata. A vonatokon háromféle szerelvény van, amelyek autókat, buszokat vagy kamionokat szállítanak.

Már a tizenkilencedik században felmerült, hogy Angliát és Franciaországot alagúttal kellene összekötni és a francia Aimé Thomé de Gamond az 1830-as években el is végezte a Calais és Dover között húzódó alagúttal kapcsolatos geológiai és hidrográfiai vizsgálatokat.

Hosszú évtizedekig nem történt semmi, majd 1881-ben mindkét irányból kiástak egy-egy, nagyjából másfél kilométer hosszú alagutat. Egy évvel később azonban a britek nemzetbiztonsági aggályaik miatt kiszálltak a projektből.

A brit és a francia kormány 1955-ben ismét elindította a projektet, elvégezték a szükséges geológiai vizsgálatokat, és 1974-ben belevágtak az építkezésbe, de a britek 1975-ben ismét kiszálltak.

A brit kormány nem akarta finanszírozni az építkezést, ugyanakkor nem ellenezték, hogy magántőke bevonásával megépülhessen az alagút.

1981-ben Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Francois Mitterand francia államfő egy munkacsoportot bízott meg a privát pénzből megvalósított projekt beindításával, és 1985 áprilisában formálisan is meghívták az érdeklődő cégeket.

Brit részről két bank és öt építőipari cég, francia oldalról három bank és öt építőcég csatlakozott a Channel Tunnel Group/France–Manche (CTG/F–M) néven bejegyzett alagútépítő csoporthoz.

A befektetők eredetileg úgy gondolták, hogy 2600 millió font fedezi a költségeiket, de végül - 1985-ös áron számolva - 4650 millió fontba került az építkezés. 2007-es árfolyamon, az inflációt is figyelembe véve mindez 10153 millió brit fonttal egyenlő.

Az építkezést 1988-ban kezdték, és volt olyan időszak, amikor tizenötezer munkás dolgozott az alagútnál.

1990 október 30-án már egy öt centiméter átmérőjű lyuk kötötte össze a szervízalagút francia és brit szakaszát. 1990 december 1-én áttörték a két országot elválasztó vékony falat, és négy évvel később, 1994 május 6-án II. Erzsébet királynő és Francois Mitterand hivatalosan is megnyitotta az alagutat.

Ezek érdekelhetnek még

2026. Február 22. 13:00, vasárnap | Külföld

Az amerikai elnök 10-ről 15 százalékra emeli a globális vámtarifát

Az amerikai elnök közölte szombaton, hogy az előző nap bejelentett 10-ről 15 százalékra emeli az új globális vámtételt.

2026. Február 21. 15:00, szombat | Külföld

Az amerikai legfelsőbb bíróság érvénytelenítette Donald Trump globális vámintézkedéseit

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága érvénytelenítette a Donald Trump elnök által bevezetett, országonként megállapított vámokat pénteken.

2026. Február 20. 17:00, péntek | Külföld

Donald Trump: Iránnak nem lehet atomfegyvere

Iránnak nem lehet atomfegyvere, mert az aláássa a közel-keleti békét - hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök az általa kezdeményezett Béketanács első ülésén Washingtonban, a Donald J. Trump Békeintézetben csütörtökön.