Városlista
2026. január 12, hétfő - Ernő

Hírek

2023. Szeptember 29. 09:02, péntek | Külföld
Forrás: index/parameter/vezess/zsuffa

1990 10. 30. - A FRANCIA és BRIT alagútépítők TALÁLKOZTAK a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során

1990 10. 30. - A FRANCIA és BRIT alagútépítők TALÁLKOZTAK a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során

Alagút köti össze Angliát és Franciaországot. Az 51,5 kilométeres Csatorna-alagút a világ leghosszabb tenger alatti vasúti alagútja,

amelyen 35 perc alatt el lehet jutni egyik országból a másikba. Angliában Folkestone, Franciaoszágban Coquelles mellett van bejárata. A vonatokon háromféle szerelvény van, amelyek autókat, buszokat vagy kamionokat szállítanak.

Már a tizenkilencedik században felmerült, hogy Angliát és Franciaországot alagúttal kellene összekötni és a francia Aimé Thomé de Gamond az 1830-as években el is végezte a Calais és Dover között húzódó alagúttal kapcsolatos geológiai és hidrográfiai vizsgálatokat.

Hosszú évtizedekig nem történt semmi, majd 1881-ben mindkét irányból kiástak egy-egy, nagyjából másfél kilométer hosszú alagutat. Egy évvel később azonban a britek nemzetbiztonsági aggályaik miatt kiszálltak a projektből.

A brit és a francia kormány 1955-ben ismét elindította a projektet, elvégezték a szükséges geológiai vizsgálatokat, és 1974-ben belevágtak az építkezésbe, de a britek 1975-ben ismét kiszálltak.

A brit kormány nem akarta finanszírozni az építkezést, ugyanakkor nem ellenezték, hogy magántőke bevonásával megépülhessen az alagút.

1981-ben Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Francois Mitterand francia államfő egy munkacsoportot bízott meg a privát pénzből megvalósított projekt beindításával, és 1985 áprilisában formálisan is meghívták az érdeklődő cégeket.

Brit részről két bank és öt építőipari cég, francia oldalról három bank és öt építőcég csatlakozott a Channel Tunnel Group/France–Manche (CTG/F–M) néven bejegyzett alagútépítő csoporthoz.

A befektetők eredetileg úgy gondolták, hogy 2600 millió font fedezi a költségeiket, de végül - 1985-ös áron számolva - 4650 millió fontba került az építkezés. 2007-es árfolyamon, az inflációt is figyelembe véve mindez 10153 millió brit fonttal egyenlő.

Az építkezést 1988-ban kezdték, és volt olyan időszak, amikor tizenötezer munkás dolgozott az alagútnál.

1990 október 30-án már egy öt centiméter átmérőjű lyuk kötötte össze a szervízalagút francia és brit szakaszát. 1990 december 1-én áttörték a két országot elválasztó vékony falat, és négy évvel később, 1994 május 6-án II. Erzsébet királynő és Francois Mitterand hivatalosan is megnyitotta az alagutat.

Ezek érdekelhetnek még

2026. Január 10. 09:09, szombat | Külföld

Giorgia Meloni: elérkezett az ideje, hogy Európa beszéljen Oroszországgal

Azt hiszem, elérkezett az ideje, hogy Európa beszéljen Oroszországgal a háborúról - hangoztatta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök év eleji sajtótájékoztatóján pénteken.

2026. Január 10. 09:03, szombat | Külföld

Az ukrán elnök megerősítette, hogy Oroszország Oresnyik rakétát vetett be

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy Oroszország pénteken Oresnyik típusú rakétát vetett be, és közölte, hogy egy orosz drón megrongálta Katar nagykövetségének épületét Kijevben.

2026. Január 08. 07:36, csütörtök | Külföld

Az Egyesült Államok kilép több tucat nemzetközi szervezetből

Az Egyesült Államok kilép több tucat nemzetközi szervezetből, köztük az ENSZ legtöbb szakosított szervezetéből, bizottságából, testületéből. Erről Donald Trump amerikai elnök írt alá rendeletet szerdán.