A 35 éve elhunyt Kossuth-díjas színművész élete, úgy látszik, máig tartogat titkokat. Koncz Gábor szemtanúja volt a fordulatos történetnek, ami 1967-ben kezdődött.

– Hildát egy színházi előadás után hazakísértem a Visegrádi utcai házához. A kapuban felnézett és fényt látott a lakásában. „Betörő van nálam!”, állapította meg, de eszébe se jutott rendőrt hívni, vagány nő volt, nem félt senkitől – kezdte Koncz, aki kolléganőjével tartott. Mire felértek a lakásba, a neszek hallatán a betörő eloltotta a villanyt és elbújt.

– Hilda kemény, férfias nő volt, egyik kezével elkapta a whiskysüveget, meghúzta, a másikba vette a régi zsinóros telefonkészüléket, vadásztigris módjára körbekémlelt a lakáson, nézte a függönyök alját, hol kandikál ki a rabló cipője. Amint észrevette, egy jobbkezessel előbb leütötte a betörőt, majd telefonált a rendőrségnek. Amíg kiértek, fogva tartottuk a rablót – mesélte Koncz a retró sztorit.

Később a rovott múltú férfit annak rendje és módja szerint börtönre ítélte a bíróság. Talán soha többé nem is gondolt volna rá a legendás művésznő, míg a Bors című sorozat forgatásán újra útjába került a betörője. Gobbi mellékszereplőként Piri nénit, a kommunista mozgalom egyik élharcosát játszotta a korabeli szappanoperában. A sorozat főszereplőjeként Koncz Gábor megint csak ott volt a forgatáson, ami a márianosztrai börtönben történt.

– Örömmel köszöntötte Hildát a fegyház parancsnoka: Művésznő, itt ül ám nálunk a maga betörője! Gobbi megint csak rendhagyóan fogadta a helyzetet. Hozatott fél liter vörösbort, és elintézte, hogy meglátogathassa a rabot.

„Na, idefigyelj! Te törtél be hozzám, mégis kihozlak innen, de mától a komornyikom vagy”, közölte Hildus a bűnözővel.

Nagy pártkapcsolatai voltak, mindent el tudott intézni, tényleg kiengedték a férfit, aki majdnem húsz évig hűségesen segítette, szolgálta Hildát, akinek az volt az elmélete, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr. A kiszabadított fegyenc mellette valóban jó útra tért – mesélte a Blikknek Koncz Gábor a filmtörténet egyik legkülönösebb igaz történetét.

Messzire ért a keze

Művészkörökben ismert volt, hogy Gobbi Hilda keze messzire elér, nem csoda, hogy egy elítélt kiszabadítása nem volt neki probléma. Gobbi nem palástolta különösebben a politikai hátszelű befolyását, ahogy beszélni ugyan nem lehetett arról sem, hogy a nőkhöz vonzódik, de titkot nem csinált belőle.

Elkötelezetten közreműködött a Nemzeti Színház háború utáni újjáépítésében, baloldali érzelműként aktívan részt vett a közéletben is.

„Én sohasem voltam »csak színész«. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész, akarva-akaratlanul, de mindig politizál. Már csak azért is, mert a színpadon másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.”