Ady Endre akkora sztár volt a maga korában, mint most Mick Jagger.

1917-et írunk: Ady Endre és Boncza Berta, azaz Csinszka beköltöznek az ifjú feleség édesapjától örökölt, budapesti lakásába. A költő, aki addig hotelszobákban, szanatóriumokban vagy épp testvérénél szállásolta el magát fővárosi tartózkodása idején, 40 évesen talált otthonra a Veres Pálné utcai lakásban és lakott itt az 1919-ben bekövetkezett haláláig.

A költő felesége lelkesen vetette bele magát a lakás berendezésébe, minderről pedig szintén részletesen beszámolt levelezésében.

Ady sosem szerette igazán Budapestet: levelezéseiben sokszor illette negatív jelzőkkel a magyar fővárost.

Csinszka azonban vágyott Pestre és a saját otthonra. A házaspár a fiatalasszony családjának csucsai birtokáról költözött Budapestre, ahol eleinte hotelszobákban szálltak meg, ezt azonban Csinszka – érthető módon – költségesnek, feleslegesnek és kényelmetlennek találta. A Veres Pálné utcai lakás Boncza Miklós tulajdonában állt, halála után pedig lányára, Boncza Bertára maradt.

A barátok között nagy meghökkenést váltott ki, hogy Csinszka maga gondoskodott arról, hogy a családi képfalra Ady egykori nagy szerelme és múzsája, Léda képe is kikerüljön.

Nappal iroda, este irodalmi szalon

A költőnek mindössze 14 hónap adatott meg, hogy élvezhesse egy igazi otthon kényelmét.

A Veres Pálné utcai lakás helyén működő Ady Emlékmúzeumban bárki személyesen is megtekintheti Ady Endre és Csinszka egykori otthonát.

Ady Lőrinc, Ady Lőrincné, Ady Endre, Ady Lajos és Ady Lajosné az érmindszenti kúria előtt, Huszthy Zoltán felvétele, 1913 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Ady Endre temetése január 29-én

Ha fontos a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!