Mivel a merénylő szerb nemzetiségű volt, továbbá a Fekete Kézzel és más, balkáni terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra ösztönözte Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlen Szerbiát vonja felelősségre.

A Monarchia Szerbia legyőzésével gátat akart vetni a szerbek délszláv törekvéseinek és a Monarchia területi desta­bilizációjának.

Egy, Szerbia elleni háború esetén számítottak arra, hogy Oroszország is belép a háborúba a szerbek oldalán.

Most nézzük az év további eseményeit:

* június 28. Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.

* július 5. II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett.

* július 23. A Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához.

* július 28. Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának.

* július 30. Párizsban lelövik Jean Jaurés szocialista politikust.

* július 31. Általános mozgósítás a Monarchiában. – Német ultimátum Oroszországnak és Franciaországnak.

* augusztus 1. Franciaország mozgósít. – Németország hadat üzen az oroszoknak.

* augusztus 2. Német-török megállapodást kötnek. – A németek elfoglalják Luxemburgot.

* augusztus 3. Németország hadat üzen Franciaországnak. – Német csapatok nyomulnak be Belgium területére.

* augusztus 4. Anglia és Belgium hadat üzen Németországnak.

* augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.

* augusztus 11. Francia hadüzenet a Monarchiának.

* augusztus 12. Anglia és az Osztrák-magyar Monarchia között beáll a hadiállapot.

* augusztus 22. Paul von Hindenburg lesz a 8. hadsereg főparancsnoka Kelet-Poroszországban.

* augusztus 23. Japán hadat üzen Németországnak.

* augusztus 26. Kelet-Poroszországban Tannenbergnél körülzárják az orosz Narev-hadsereget.

* augusztus 27. A Monarchia hadat üzen Belgiumnak.

* augusztus 30. A németek elsöprő győzelmet aratnak a Narev-hadsereg felett.

* szeptember 3. Nyugaton a németek elérik a Marne folyót.

* szeptember 5. Francia ellencsapás a Marne-nál. Az antanthatalmak megegyeznek, hogy nem kötnek különbékét.

* szeptember 5–10. A Marne-i csata során a franciák veszik át a kezdeményezést, a németek visszavonulnak az Aisne mögé.

* szeptember 6–15. A Mazuri-tavaknál Hindenburg legyőzi az oroszokat, akik viszont elfoglalják Kelet-Galíciát, és a Kárpátok vonaláig szorítják vissza a Monarchia erőit.

* szeptember 14. Helmuth von Moltke német vezérkari főnök lemond. Helyére Erich von Falkenhayn lép.

* szeptember 23. A németek beveszik Varennes-t.

* szeptember 25. Az Uzsoki-hágónál előretörő orosz csapatok magyar földre lépnek.

* október 4. Az oroszok elfoglalják Máramarosszigetet. – A német-osztrák csapatok elérik a Visztulát.

* október 5. A szerb kormány Belgrádból Skopjéba költözik.

* október 9. A németek beveszik Antwerpent; a belga kormány Le Havre-ba menekül.

* október 10. Meghal I. Károly román király. Utóda I. Ferdinánd.

* október 12. Gent és Lille német kézre kerül.

* október 15. Az U-9 német tengeralattjáró elsüllyeszti a Hawke brit cirkálót.

* október 27. Az oroszok lengyelországi támadásának következtében a német-osztrák csapatok kénytelenek visszavonulni.

* október 29. Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba.

* november 1. Hindenburg lesz a keleti front főparancsnoka. A Spee tengernagy vezette német hajóraj a chilei partoknál elsüllyeszt két brit hajót.

* november 5. Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Törökországnak.

* november 15. Orosz támadás Poznan és Szilézia ellen.

* december 1. Az osztrák-magyar erők elfoglalják Belgrádot.

* december 4. Az oroszok Limanovánál vereséget szenvednek, ugyanekkor kivonulnak Magyarországról is.

* december 8. A britek megsemmisítik Spee tengernagy hajóit.