mely során az ünneplők tüzes virágokkal hintik a templomok padlózatát.

1. Árpád-házi Judit, Géza és Sarolt elsőszülött gyermekeként Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem, majd Gavril Radomir bolgár trónörökös felesége lett. Nevét az Ószövetségből ismert, városmentő hős asszonyról kapta.

2. IV. Béla és Nikaiai Márta legidősebb gyermeke, az 1999-ben, hatszázezer hívő előtt II. János Pál pápa által szentté avatott Kinga ma Lengyelország és Litvánia védőszentje.

3. Szent László idősebb leánya, Lea hercegnő apjának a kunoktól való félelmében, mintegy biztosítékként került Kijevbe, s lett Jaroszláv kijevi herceg hitvese.

4. Szent László másik lánya, Piroska bizánci császárné II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége volt. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját, mely során az ünneplők tüzes virágokkal hintik a templomok padlózatát.

5. Margit királyi hercegnő és II. Iszaakiosz bizánci császár frigyét egy különös törvény értelmében adók formájában a birodalom lakóinak kellett megtéríteniük a konstantinápolyi nagy császári palota javára.

6. V. István gyermeke, Katalin egy szokatlan leányvásár során lett szerb királyné: a macsói bánságot megtámadó, majd elfogott I. Uros király csak akkor szabadulhatott a fogságból, ha fia, a trónörökös elveszi István 12 éves lányát.

7. Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények hercegnőjének is szokás nevezni: már az első gyermekének születése után, 15 évesen menedékhelyet teremtett a gyermekeknek, férjével pedig a hajléktalanoknak szegényházat alapítottak.

8. Szent Margit esetében bátyjának, V. Istvánnak a kezdeményezésére már 1271-ben megindult a szentté avatás pápai elővizsgálata, de arra csak több mint hatszáz esztendővel később, XII. Pius pontifikátusa alatt (1942. július 23.) került sor.

9. A jó sakkozó hírében álló Boldog Jolán nevének pontos eredete a mai napig nem tisztázott: egy 19. századi történeti munka által Ilonának (Jolan) nevezett királyné a poseni levéltár szerint Jolánta, az apja, IV. Béla meglátogatásáról fennmaradt forrás azonban Jolennek szólítja.

10. Az utolsó Árpád-házi lány, Boldog Tössi Erzsébet III. András és Fenenna gyermeke volt. Édesapja korai halála után elhagyta az országot, 1310-től 28 éven át, élete végéig a tössi Domonkos-rendi házban lelt otthonra.

Címlapkép:Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek - Múlt-kor