az amerikai fejlesztésű OMNIBotics robot segítségével, amely a világban egyedülálló módon a szalagfeszesség objektív mérése alapján dönt az implantátum betegspecifikus elhelyezéséről.

Az általa bevezetett, mesterséges intelligenciát alkalmazó robotrendszer további előnye, hogy a műtétek adatai a felhőbe kerülve lehetővé teszik a gépi tanulást, amely a robot algoritmusainak folyamatos finomodását eredményezi. Lapunk megtudta, hogy hasonlóan innovatív eljárásokat vezetett be az ortopédsebész főorvos a csípőprotézis-műtéteknél is.

Magyarországon ma 12 és 15 ezer közé tehető a csípőprotézis-műtétek, és megközelítőleg 8 ezerre a térdprotézisek beültetésének száma. Aki a közellátásban vár térdműtétre vagy csípőműtétre, hosszú várólistával szembesül, sokan a magánegészségügyi szolgáltatást választják inkább. Ennek nem csupán a gyorsabb ellátás az oka, a magánszolgáltatóknál fellelhető eszközök és az orvosok tudása sokszor egyedülálló minőséget képvisel. Egy ilyen magánegészségügyi szolgáltatónál dolgozik Domán István, aki csípő- és térdprotézisműtétekre specializálódott. Egy Európában is ritkaságnak számító, páratlan precizitást garantáló robottechnológiával operál.

A pécsi orvosi egyetem elvégzése után Domán István a baleseti sebészeten kezdett dolgozni, majd hamar átnyergelt az ortopéd sebészetre. Több területen kipróbálta magát, de végül a nagyízületi protetika irányába szakosodott.

- 2005-től 2013-ig az Egyesült Királyságban gyógyított konzultánsként, több, nagyízületi műtétekre szakosodott kórházban, úgynevezett NHS Treatment Centre-ben, illetve magánkórházban.
- A 2013-as hazaköltözése óta dolgozott a hazai közellátásban, közel 10 éve pedig a magyar magánellátásban végez műtéteket, éves szinten több mint ötszázat.
Eljárások sora fűződik a nevéhez

Domán István nevéhez fűződik több, új műtéti eljárás, mint például a mozgásanalízis alapú csípőprotézis műtéti tervezés, a sebészi navigációval végzett csípőprotézis-beültetés vagy a robotasszisztált térdprotézisműtétek magyarországi meghonosítása. Az angol Corin implantátumgyártó a technológiai fejlesztések iránti elkötelezettség, a magas műtéti szám és a továbbképzésben való aktív részvétel miatt a közelmúltban „Center of Excellence” minősítésben részesítette a munkahelyeként szolgáló budapesti Doktor24 Multiklinikát és a pécsi DaVinci Magánklinikát. Az előbbi ezen felül a rangos „nemzetközi robotsebészeti központ” címben is részesült.

A térdműtétek Ferrarija
Az orvosi műtétekhez alkalmazott robotok több mint három évtizede velünk vannak, de használatuk az elmúlt 10 évben terjedt el jelentősen, elsősorban az USA-ban. A kezdeti robotok autonóm rendszerűek voltak, bizonyos feladatokat önállóan végeztek, azonban ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jelenleg többnyire térd- és csípőműtéteknél alkalmazott robotok már szemi-autonóm rendszerek, vagyis csak a sebész kontrollja mellett végeznek részfeladatokat, mint a célzás vagy protéziskomponensek beültetéséhez szükséges csontos rezekciók segítése.

A legtöbb ilyen rendszer az előzetes CT- vagy MR-vizsgálat alapján készült műtéti tervet segíti megvalósítani, de működtetése bonyolult, az eszközök nagy helyet foglalnak el, megváltoztatják a szokásos munkamenetet.

Az OMNIBotics rendszer a robotok legújabb generációját képviseli, több szempontból is kitűnik a többi robot közül. Legfőbb előnye, hogy rendelkezik egy úgynevezett digitális szalagfeszességmérő eszközzel, amely lehetővé teszi a műtét során a feszesség pontos mérését a térd teljes mozgástartományában. Az így kapott eredmények alapján pedig a robot képes egy olyan műtéti tervet felajánlani, mellyel biztosítható a lehető legjobb szalagegyensúly. Vagyis a szalagfeszességről kapott objektív információ figyelembevételével határozzák meg az implantátum személyre szabott pozícióját.

A sebész által jóváhagyott tervet egy robotizált vágósablon segítségével valósítjuk meg, ennek segítségével ültetjük be a protézist a térdbe – magyarázta az Indexnek Domán István főorvos.

Fotó: Domán István

A szalagfeszesség helyreállítása a kulcs
Miközben a csípőprotézis-műtét a legsikeresebb műtéti beavatkozásnak számít, a hagyományos úton végzett térdműtétek esetében a betegek elégedettségi rátája „csupán” 80 százalék körüli, vagyis ötből egy ember nem maradéktalanul boldog az operációval. Az implantátumgyártók új protézisek, dizájnok kifejlesztése mellett MR-, illetve CT-alapú tervezőprogramok és egyedileg gyártott, betegspecifikus vágósablonok segítségével próbálták növelni a beavatkozás precizitását, de a betegelégedettség nem nőtt markánsan.

Megjelentek a CT-vizsgálat alapján egyedileg gyártott térdprotézisek is, melyekkel a betegelégedettség és a térdfunkciók jelentősen javultak, de a magas ár és hosszú várakozási idő miatt a betegek sokszor korlátozottan fértek hozzá.

Az igazi áttörést a szóban forgó robottechnológia jelentette, amely lehetővé teszi a térd körüli lágyrészek, oldalszalagok feszességének lehető legpontosabb helyreállítását. Tanulmányok sora igazolja, hogy a betegelégedettség egyik jelentős fokmérője a térdízület stabilitása.

Vagyis, ha a művi ízület oldalszalagjainak stabilitása megközelíti az egészséges térd szalagjainak stabilitását, jelentősen nőhet a betegelégedettség. Több közlemény alapján az ezzel a robottal végzett műtétek utáni betegelégedettség 96-97 százalékra emelkedett, ami hatalmas előrelépés a hagyományos műtéteknél tapasztalt 80 százalékhoz képest.

Hol jön képbe a mesterséges intelligencia?
Minden így végzett műtét adatai felkerülnek a globális felhőrendszerbe, s a világ különböző pontjain működő hasonló ortopédiai robotok ezen keresztül kommunikálnak egymással, figyelembe véve a sebészek által jóváhagyott újabb és újabb műtéti terveket.

A mesterséges intelligencia részét képező gépi tanulás révén az új tudás beépül a szoftverbe, javul a robotok döntési algoritmusa az implantátum pozicionálásánál, ami egyre nagyobb pontosságot, egyre személyre szabottabb beavatkozást tesz lehetővé.

További előny, hogy az alkalmazásához nem szükséges előzetesen költséges képalkotó vizsgálat.

A gép a többi robothoz képest miniatürizált, vagyis a fő elemei elférnek a sebész kezében, gyorsan működtethető, és az alkalmazása miatt nem kell megváltoztatni a műtét szokásos menetét.
Nem mellékes, hogy a műtét kíméletesebb is, a hagyományos operációkkal szemben nem kell felszabadítani hozzá a lágyrészeket.

Fotó: Domán István

Gyorsabb felépülés és kevesebb visszamaradó panasz
A műtét nem igényel hosszas előkészületeket, és a technológia alkalmazása csupán pár perccel hosszabbítja meg a műtétet. A betegek már az operáció napján felkelhetnek, és megkezdődik a gyógytorna, csupán két éjszakát kell a kórházba tartózkodni. Domán főorvos elmondása szerint az OMNIBotics robottal végzett térdműtétek esetében gyorsabb a felépülési idő. Ennek okát az elképesztő precizitásban, a kíméletesebb műtéti technikában és szalagegyensúly helyreállításában látja.

Időnként meghökkentően gyors rehabilitációknak is tanúi vagyunk: volt több olyan beteg is, aki annyira jól érezte magát, hogy 6 héttel a műtétet követően síelt, korcsolyázott vagy éppen teniszezett. Persze ezek azért nem mindennapos tapasztalatok, de az összes páciensénél észlelhető gyorsabb felépülés egyértelműen a technológia adta plusszal magyarázható – avatta be lapunkat a főorvos.

Miért nincs robot minden kórházban?
A közellátásban a protézisműtétek finanszírozására rendelkezésre álló büdzsé nem teszi lehetővé a legújabb, ezáltal gyakran a legdrágább technológiák alkalmazását, de ez nem magyar sajátosság.

A legújabb digitális technológiák fejlesztése magas költségekkel jár, a fejlesztő cégek pedig a megtérülés és a profit miatt egyelőre magasan tartják az árakat.
Még a nálunk jóval fejlettebb nyugat-európai országokban sem a közegészségügy jár élen a legújabb fejlesztések alkalmazásában. Domán István szerint a digitális technológia robbanásszerű fejlődését és terjedését látva, elérkezik az idő, amikor a robotok használata az ortopédsebészetben a mindennapok része lesz.

Vonzza az érdeklődőket a robotizált térdműtét
Amikor Domán István elkezdett műteni a robotizált eljárással, Magyarország Európában a negyedik ország volt, ahol alkalmazták ezt a típusú eljárást. A nemzetek sora fokozatosan bővül. A legtöbb ilyen robot továbbra is az Egyesült Államokban működik. Ott jellemzően egy-egy kórházban vagy sebészi praxiscsoportban több gyártó rendszere is elérhető.

Emiatt az egy sebész által azonos rendszerrel végzett műtétek száma a legtöbb esetben elmarad a Domán István által Budapesten és Pécsett eddig végzett több mint 600-as műtéti számtól.

A magas műtéti szám okán a gyártó mérnökei is komoly érdeklődést mutatnak a Domán-féle műtétek adatai iránt. Az esetszám és az így szerzett tapasztalat miatt az eszköz forgalmazója rendszeresen irányit a technológia iránt érdeklődő külföldi sebészeket továbbképzésre Ausztriából, Németországból, és Romániából is. A betegek érdeklődése fokozatosan nő az új technológia iránt, innen-onnan értesülnek a kedvező betegtapasztalatokról is, de rendszeresen érkeznek műtétre külföldről is.

Csípőműtétek személyre szabva
Miután hazaköltözött Angliából, Domán István elsajátította az elülső feltárásos csípőműtét technológiáját, amelynek az a lényege, hogy a hagyományosnál kisebb vágással jár, és nem sérti az izmokat, így lerövidül a rehabilitáció. Viszont mindig is hiányérzete volt a személyre szabottság és kivitelezés precizitása miatt.

A személyre szabottság kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt magát az implantátumot személyre szabottan lehet gyártani – erre csak ritkán, bizonyos anatómiai eltérések esetén van szükség. Másfelől az implantátum komponenseit a beteg mozgásmintáinak és testi adottságainak figyelembevételével lehet pozicionálni – magyarázta lapunknak az ortopédsebész.

Ez utóbbiban jelent áttörést az Optimized Positionning System (OPS), mely garantálja a protézis komponenseinek mozgás közbeni tökéletes illeszkedését, maximális stabilitást és hosszabb élettartamot biztosítva.

Fotó: Corin

Technológiák együttes alkalmazása
A hat évvel ezelőtti, magyarországi bevezetése óta Domán István csaknem 800 műtétet végzett az OPS segítségével, mely világviszonylatban is kiemelkedő számnak számít. A nagyfokú precizitás érdekében áttért a térdtechnológiához nagyon hasonló, számítógép-vezérelt eljárásra.

A Domán doktor által több éve bevezetett Naviswiss sebészi navigáció egyedülálló abban, hogy miniatürizált és tökéletesen illeszthető a minimálisan invazív, izomátvágás nélküli műtéti eljáráshoz. Az OPS és a Naviswiss technológiák együttes alkalmazása lehetővé teszi a precíz, személyre szabott műtéteket.

Ez nem csak a műtéti kockázatokat csökkenti, hanem hozzájárul a gyorsabb felépüléshez és a jobb életminőséghez. A páciensek kevesebb fájdalmat tapasztalnak, és hamarabb visszatérhetnek a mindennapi tevékenységeikhez.

(Borítókép: Domán István )