Kormányzati szinten foglalkoznak Dániában a fahéjjal miután kiderült: az EU-szabályozásban megengedettnél több fűszert tartalmaznak a hagyományos fahéjas tekercsek – írja a Népszabadság. Februárra tűzték ki az állami hatóságok és az élelmiszeripar képviselőinek következő találkozóját, ahol próbálják majd megmenteni a dán nemzeti eledelt.

Az egészségre hivatkoznak az uniós játékszabályok, amelyek alapján a dán élelmiszer-biztonsági hatóság február végéig adott átmeneti „felmentést” a népszerű tekercseknek. Merthogy az Európában és az Egyesült Államokban legelterjedtebb, Cassia típusú fahéjban sok a kumarin nevű anyag, amely – bizonyos dózisban – májkárosító hatású. Ezért figyelmeztettek az illetékesek Norvégiában is, hogy az év végi ünnepek idején mindenki óvatosan tömje magába a fahéjas tekercs helyi változatát (skillingsboller).

Vitatják persze az EU-jogszabály létjogosultságát nemcsak Dániában, hanem az unióért mérsékelten lelkesedő Nagy-Britanniában is. Ottani kutatók megkérdőjelezték a kumarin egészségkárosító hatását, és különben is arra jutottak, hogy még a brit lakosságnál tízszer több kumarint fogyasztó délkelet-ázsiaiak (akik főleg a curry fűszerkeverékekkel viszik be ezt az anyagot a szervezetükbe) sem lépik túl az uniós határértékeket.

Csatlakozott a bírálókhoz az EU-ellenes Függetlenségi Párt helyettes vezetője, Paul Nuttall is, aki kijelentette: „Egy átlagembernek annyi dán süteményt kellene megennie ahhoz, hogy ártson neki a fahéj, hogy bizonyára előbb halna bele az elhízásba.” Hasonló védekezést választott a dán pékszövetségnél Anders Grabow is, aki a sajtóban azzal érvelt: a „veszélyesen” sok fahéjas tekercset evő gyermekeket sokkal inkább a túlsúly fenyegeti. Arról nem is szólva, hogy – szerinte – a dán felnőttek hetente átlagosan egy-két alkalommal esznek csak süteményt, azaz mérgezéstől igazán nem kell tartani.

Összedugták a fejüket a hagyományokat féltő dán pékek és cukrászok, s megvizsgálták, mi lenne, ha az alacsonyabb kumarintartalmú (bár drágább) ceyloni fahéjra térnének át. Ám arra jutottak, hogy ennek az íze jelentősen eltér az Európában megszokottól, ráadásul sütés közben az aromája jó részét elveszti: a végeredmény tehát minden, csak nem kanelsnegler. S a vitázók ezzel máris áttértek az „EU kontra nemzeti nemzeti önállóság” ingoványos talajára, ahol megoldást találni általában reménytelen.

Februárra tűzték ki az állami hatóságok és az élelmiszeripar képviselőinek következő találkozóját, ahol próbálják majd megmenteni a dán nemzeti eledelt. Addig is mindenki háborog a közismerten EU-szkeptikus országban, ahol az euró bevezetését is népszavazáson utasították el. Már a karácsonyi ünnepeket is beárnyékolta, hogy a dán élelmiszer-biztonsági hivatal figyelmeztette a lakosságot: mérséklettel fogyasszon fahéjas tekercset.

Az uniós jogszabály a péksüteményekben kilónként 15 milligramm fahéjat engedélyez, ami bizony ellehetetleníti a kanelsneglersütést. Külön bosszantja a dánokat, hogy a svédek szemfülesebbek voltak. A náluk készülő, hasonló édességet (kanelbullar) hagyományos ételként ismertették el, és így több mint háromszor annyi, 50 milligramm/kiló fahéjat tehetnek bele.

„Be kell látnunk: ahhoz, hogy a fahéjas tekercsnek fahéjíze legyen, a megengedett kis mennyiségnél több fűszert kell használnunk. Különben vége a fahéjas tekercsnek” – rémisztgetett egy közleményben Hardy Christensen, a dán pékszövetség elnöke. Kifogásolta azt is, hogy Dániában már kétszáz éve fahéjjal sütnek kenyereket és süteményeket, miért éppen most kell ebbe belekötni?